Kedden jelentette be az Európai Bizottság elnöke, hogy a következő négy évre 50 milliárd eurós pénzügyi tartalékot javasolnak Ukrajna támogatására. Ursula von der Leyen erről azután beszélt, hogy felülvizsgálták az Európai Unió többéves költségvetését. Az eddigi támogatások ugyanis kimerítették a meglévő kereteket.
Hortay Olivér, a Századvég szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénz egy részét ismét hitelből fedeznék. „Von der Leyen azt is bejelentette, hogy a csomag fedezetéül részben egy újabb közös hitelfelvétel szolgálna. Mindezt úgy, hogy közben Brüsszel az előző közös hitelfelvételből hazánknak – azaz egy uniós tagnak – járó pénzeket, politikai okokból jó ideje visszatartja” – fejtette ki a szakértő.
Korábban már Németország jelezte, hogy nem hajlandó támogatni Brüsszel követeléseit, pénteken pedig Ausztria is közölte, hogy nem fizet újabb összegeket Brüsszelnek.
Kapcsolódó tartalom
Lengyelország és Magyarország sem támogatja a plusz befizetéseket. Gálik Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1-nek azt mondta: Ukrajnának 2014 óta folyamatosan biztosít támogatást az EU, csak tavaly 7, idén pedig már 18 milliárd eurót adott Brüsszel Kijevnek és a következő években még több pénzt folyósítanának.
„Az elkövetkezendő időszakra 2024 és 2027 között ez az ötvenmilliárd euró ez körülbelül 12,5 milliárdra bomlana le évente, ezt kellene most előállítani az EU-nak” – fogalmazott Gálik Zoltán.
Kapcsolódó tartalom
„Sokaknak az a benyomása, hogy a magyar költségvetési gazdálkodás Gyurcsány-korszakból jól ismert eszközeit, módszereit alkalmazza a brüsszeli bürokrácia” – mondta a Fidesz EP-képviselője beszélt a Kossuth Rádióban.
Deutsch Tamás a Vasárnapi Újságban úgy fogalmazott:
az nem járja, hogy minden héten egy-két-három milliárdnyi Ukrajnának szánt plusztámogatás ötletével áll elő az Európai Bizottság, miközben a Magyarországnak járó pénzeket visszatartják.
„Mi, magyarok elképzelhetetlennek látjuk, hogy abban a helyzetben jelentsen plusz magyar költségvetési terhet, további forint tíz- és százmilliárdok brüsszeli költségvetésbe történő befizetése, hogy egyébként az Európai Uniótól nekünk magyaroknak jog szerint járó európai uniós fejlesztési pénzekből egy petákot sem láttunk” – szögezte le Deutsch Tamás.
Deutsch Tamás rámutatott: a tagállami plusz befizetésre vonatkozó brüsszeli kezdeményezés mögött az állhat, hogy a fejlesztési programok forrásai nem a 27 uniós tagállamhoz, hanem Ukrajnához jutottak el. Erre azonban a hétéves költségvetés semmifajta felhatalmazást nem adott.