logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Járai Judit: Amerika a hatalmon lévő kormányzatáról mond véleményt

| Szerző: hirado.hu
Járai Judit évekig dolgozott a Magyar Rádió tudósítójaként Washingtonban. Éppen ezért nem csak az amerikai hírek mögötti jelenségeket, társadalmi mozgásokat érzékeli, hanem azt is, hogy egy-egy kampányesemény, kijelentés hogyan hat az átlag amerikai emberre. A külpolitikai újságírót a félidős választásról kérdeztük a hirado.hu-n.

– Joe Biden hivatalban lévő és három korábbi amerikai elnök is kampánykörútra indult a hétvégén a félidős választások hajrájában. Ekkora jelentőséggel bír a félidős választás?

– Igen, az úgynevezett félidős választásoknak – amelyeket az elnöki ciklus félidejében tartanak – nagy a jelentőségük. Ekkor ugyanis újraválasztják a szövetségi kongresszus alsóházát, a képviselőházat, és részben megújítják a felsőházat, azaz a szenátust. Ezen kívül több tagállamban kormányzóválasztást is tartanak.

Kapcsolódó tartalom

A félidős választásnak mindig van jelentősége: ez a hatalmon lévő kormányzatról mondott vélemény is.  A mostani félidős választásoknak is, természetesen, van tétjük, sőt, ezúttal nagyobb a tét a korábbiaknál.

 Az Egyesült Államokban ugyanis nagyon rossz a gazdasági helyzet, negyven éve nem tapasztalt mértékű az infláció, nagy a munkanélküliség, és ebben a helyzetben az amerikai kormányzat óriási summákat küld Ukrajnának is.

A jelenlegi elnök, a demokrata párti Joe Biden tevékenységét a választók – csaknem valamennyi felmérés szerint – negatívan ítélik meg, részben a családját, elsősorban is a fiát érintő korrupciós vádak miatt, részben pedig mert az elnök egészségi állapota, hazai és nemzetközi megnyilvánulásai azt látszanak alátámasztani, hogy nem mindig van teljesen birtokában a szellemi képességeinek. Ez irritálja a választókat.

Kapcsolódó tartalom

– Mely kérdések befolyásolják az amerikai választókat döntésükben?

– A gazdasági kérdések mellett az idén különösen nagy hangsúlyt kapnak olyan belpolitikai kérdések, mint a korlátlanul beözönlő illegális bevándorlók okozta gondok, az elharapódzott bűnözés és az egyes nagyvárosokat – például Chicagót – elárasztó bűnözési hullám, a Fekete Életek Számítanak (BLM) nevű, fehérek ellen uszító mozgalom és a fehérellenes akciók sorozata, a woke-mozgalom, valamint a genderügyek, és ezek iskolai „kezelése”.

Ez utóbbi ügyek parázs vitákat gerjesztettek az elmúlt két évben: az amerikai kormányzat szerint például egy kisgyermek megmondhatja, hogy fiú vagy leány akar-e lenni, Biden elnök szerint ezt már hároméves korukban megtehetik a kicsik, sőt, az amerikai kormányzat az idén tavasszal olyan iránymutatást adott ki, amelynek értelmében a nemet változtatni akaró fiatalok „minden segítséget megkapnak” a folyamathoz. Több helyütt szülői tiltakozást váltott ki, hogy az iskolás kiskorúaknak a szülők tudta nélkül „nemi érzékenyítési órákat” tartottak az osztálytermekben, tanítási időben. Egyébként tavaly ősszel ennek köszönhette választási győzelmét a virginiai kormányzóválasztáson a republikánusok jelöltje.

– A nyugati világ vezető hatalmának külpolitika döntései mennyire tudnak, tudtak megjelenni a kampányban?  

– A kampányban ezúttal jószerével belpolitikai témák jelentek meg hangsúlyosan, de téma volt Ukrajna, az ukrajnai háború is. A demokrata párti politikusok – és maga a párt is – háborúpárti, emiatt lépett ki egyébként a pártból Tulsi Gabbard, korábbi demokrata párti képviselő és a demokraták elnökjelöltségéért is korábban versenybe szállt hawaii politikusnő. A republikánus politikusok jó része azonban már ellenzi, hogy óriási pénzeket költsenek Ukrajnára. Ezért republikánus győzelem esetén várható, hogy megcsappan a volt szovjet tagköztársaság anyagi támogatása.

— Vannak a kampánynak olyan kulcspillanatai, amelyek akár el is dönthetik a választás eredményeit, amire érdemes figyelni?

 – Voltak-vannak ilyen pillanatok.

Például Hillary Clinton – aki 2016-ban „szánalmasaknak” nevezte a republikánus szavazókat – most, a héten azt találta mondani, hogy azok, akik a republikánusokra voksolnak, buta emberek.

Hillary Clinton. Fotó: EPA/DNCC

De a déli Georgia államban is fordult a kocka: két afroamerikai politikus vetélkedik a szenátusi bársonyszékért, a demokrata párti Raphael Warnock és a republikánus Herschel Walker, és vasárnaptól a republikánus jelölt átvette a vezetést. Ugyancsak Georgiában történt, hogy a republikánus Brian Kemp kormányzót, aki ismét indul a kormányzói posztért, a tagállam egyik legfontosabb demokrata párti politikusa biztosította támogatásáról, és nem a demokraták jelöltjét, az afroamerikai Stacey Abrams asszonyt. Abrams a napokban arról beszélt egy interjúban, hogy az abortusz egyszerű gazdasági kérdés, mert csak azok aggódnak a gazdasági helyzet miatt, akiknek gyerekük van.

 – A republikánusok esetleges győzelme megrengeti az Egyesült Államok kül,- és belpolitikáját?

 A republikánus győzelem – még ha átütő is – nem fogja megrengetni az amerikai politikát, de mindenképpen változtatásokra kényszeríti majd a kormányzatot egyes kérdésekben.

Ha a republikánusok nem csak a képviselőházban, hanem a szenátusban is többségre tesznek szert, akkor Joe Biden „béna kacsa” lesz a következő két évben, azaz a következő elnökválasztásig.

Kapcsolódó tartalom

 

Ajánljuk még