A szakértő szerint az elmúlt, több mint tíz évben az Európai Unió egyik válságból a másikba sodródott. Az európai intézmények késedelmesen reagáltak a válságokra, mint például a koronavírus okozta válság, illetve a megoldások sok esetben a tagállamok érdekeitől eltérőek voltak.
„Az látszik, hogy az elhibázott szankciós politikáknak a mezsgyéjéről az Európai Bizottság, a brüsszeli intézmények nem tudnak letérni”
– hangsúlyozta Kovács Attila. Hozzátette, hogy a gázársapka bevezetésének az ötlete is egy bújtatott formájú szankció. A holnap kezdődő EU-csúccsal kapcsolatban Kovács kifejtette, hogy Magyarország mellett számos más tagállam, köztük Németország és Hollandia is azzal érvelt, hogy a gázársapka bevezetése veszélyeztetné az európai gázellátást. Ausztria is határozottan ellenzi a javaslatot.
„Gyakorlatilag a szankciós csomag teljes újragondolására lenne szükség Brüsszelben, aminek én most nem látom a politikai realitását… Az látszik, hogy az orosz gázt egy jóval drágább, amerikai LNG-gázzal tudja rövid távon kiváltani a kontinens. Érdekes módon a gázársapka az orosz gázra vonatkozik, de a tengerentúlról vagy Norvégiából érkező gázra nem”
– fejtette ki Kovács Attila. Brüsszel a háború elején azt ígérte, hogy a szankciós politikák hatékonyak lesznek az orosz agresszió megfékezése céljából, és az állampolgárok nem fogják érezni a szankciók hatását. Az emelkedő energiaárak ugyanakkor sújtják Amerikát is, különösen az OPEC-tagországok termeléscsökkentése miatt. Az elemző szerint a német koalícióban is látszódnak törésvonalak az energetikai kérdésben.