logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Scholz: Putyin „keresztes háborút” folytat a liberális demokrácia ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen egy szélesebb művelet, a liberális demokrácia elleni putyini „keresztes háború” része – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A szociáldemokrata politikus a haladó szellemiségű kormányzás ügyeiről szóló, Progressive Governance Summit című konferencián sugárzott üdvözlőbeszédében kiemelte, hogy a tekintélyelvű és a jobboldali populista politika már hosszabb ideje erősödik, és a liberális demokrácia évek óta támadás alatt áll, kívülről és belülről is.

Mint mondta, ez a folyamat egészen új szintet ért el, amikor Vlagyimir Putyin rárontott Ukrajnára és világossá tette, hogy támadása nem csupán Ukrajnáról szól, hanem egy keresztes háború része.

A háború terheit főleg a bátor ukrán nők és férfiak viselik, hiszen ők azok, akik harcolnak, és „akiket megölnek és megcsonkítanak, megerőszakolnak, deportálnak”.

Azonban a támadás célja nem csupán Ukrajna. Putyin háborúja a liberális demokrácia, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a szabadság és a haladás, „az életmódunk, és ahogy Putyin mondja, a kollektív Nyugat, vagyis mindannyiunk ellen” irányul. „Ez az, amiért Ukrajnának győznie kell” – fejtette ki a német kancellár.

Aláhúzta, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverrel, valamint a gazdasági, a pénzügyi és a humanitárius segítségnyújtás eszközei révén, méghozzá amíg csak szükséges.

A felvételről bejátszott köszöntő után tartott pódiumbeszélgetésen Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszter elmondta, hogy az eddiginél jóval keményebb szavak Olaf Scholztól nem jelentenek alapvető változást, mert a kancellár évek óta tudja, hogy Vlagyimir Putyin ellenségnek tartja a Nyugatot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a német külpolitikának változnia kell, „fel kell nőnie” az új feladatokhoz.

Schmidt a többi között arról is szólt: komoly eredmény, hogy az ENSZ közgyűlése a világszervezet 143 tagállamának egyetértésével ítélte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, de nehéz fenntartani ezt a széles koalíciót, mert „nagyon erős az orosz narratíva, miszerint a nyugati szankciók okozzák a drágulást”.

Azzal a hónapok óta tartó vitával kapcsolatban, hogy Németországnak modern, hazai, német gyártású páncélozott harci járművekkel is támogatnia kellene az ukrán hadsereget, a kancelláriaminiszter a kormány elutasító álláspontját indokolva rámutatott, hogy egyetlen nyugati állam sem szállít ilyen járműveket a hazai gyártású modellek közül, vagyis Németország egyáltalán nincs egyedül.

A tartózkodást egyebek mellett az indokolja, hogy nehéz megszervezni a karbantartást, Oroszország pedig alkalmat szerezne a legfejlettebb nyugati hadiipari technológiák tanulmányozására, ha elfogna ilyen járműveket, amelyeket ráadásul a propagandájában is felhasználhatna – fejtette ki a német kancelláriaminiszter.

Ajánljuk még