logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

INTERJÚ: Drámai előrejelzést adott az ENSZ-közgyűlés magyar elnöke

| Szerző: Kismarty Anna
Negyven év után újra magyar diplomata vezeti az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 77. ülésszakát, amelynek kiemelt harmadik hetében Novák Katalin köztársasági elnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett. A hirado.hu Kőrösi Csabával, az ENSZ-közgyűlés nemrégiben kinevezett elnökével készített interjút.

 

– Az ENSZ-t a második világháború után azzal a céllal alapították, hogy a konfliktusok megtárgyalásának legfelső fóruma legyen, elkerülendő a háborút és az abból fakadó pusztítást, halált. Az utóbbi évtizedekben kevés olyan konfliktushalmaz állt össze, amely most előttünk tornyosul. Több politikai szereplő, elemző lebegteti a harmadik világháború kitörésének lehetőségét. Az ENSZ-en a világ szeme, hogyan tudja kezelni a helyzetet?

– Kevesebbet tud tenni, mint amire szükség lenne, és ennek a fő oka, hogy az a funkciója, ami a béke és biztonság garantálásához kell, nevezetesen a Biztonsági Tanács (BT) tevékenysége, jelenleg meg van bénítva. A BT egyik állandó tagja – Oroszország – támadta meg a szomszédját, és ennek az állandó tagnak vétójoga van a BT-ben. Így az ukrán kérdésben semmiféle olyan döntés nem várható a közeljövőben, ami a háború befejezésére vonatkozóan kötelező jellegű határozatot jelentene az ENSZ részéről.

– Szintén korlátozza a lehetőségeket, hogy az orosz elnök elég világosan megmondta az ENSZ vezetőinek, hogy nem szán szerepet nekik ebben a kérdéskörben.

– Így az ENSZ és ügynökségei számára jelenleg a humanitárius segítségnyújtásban valamint a részben a humanitárius jellegű gabonaszállításban van szerepe. Szerepünk van még a műtrágyaexport elősegítésében és a fogolycserékben. Ugyanakkor érdekes módon az ENSZ közgyűlése a politikai döntések terepe lett – amire sokan nem számítottak. Természetesen a grémiumnak nincsenek jogosítványai kötelező határozatok meghozatalára. Ám a közeljövőben várható például olyan javaslatok elindítása, mint a háborús kárigények összegzése vagy egy különleges büntető törvényszék felállítása, amely az agresszió elindításában való felelősséget lenne hivatott kivizsgálni.

Kapcsolódó tartalom

– Majdnem kétszáz ország beleegyezése kell ehhez. Működni fog?

– A fő kérdést nem is ebben látom, hanem abban, hogy a közgyűlésnek nincsen olyan jogosultsága, hogy felállítson egy ilyen törvényszéket. Ehhez a BT beleegyezése is kellene. Az ENSZ közgyűlése kezdeményezhet, felszólíthatja a BT-t, ezzel erős impulzust adva a világnak, hogy ezt így gondolja a tagállamok többsége. Arra azonban nincs jogosítványa az ENSZ közgyűlésének, hogy biztosítson egy költségvetést, jogi keretet és kierőszakolja az érintett országokból, hogy ennek a törvényszéknek a határozatait elfogadja.

– Említette a gabonaszállításokat, amellyel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter egy interjúban arról beszélt, nem huszonkétmillió tonna ragadt Ukrajnában, hanem ennek háromszorosa, hiszen az ez évi és a jövő évi termés is valószínűleg veszélyben lesz. Van terve az ENSZ-nek arra, hogy mégis honnan pótolja a kieső gabonát?

Valóban volt egy időszak, amikor teljesen leállt az ukrán gabona kivitele. Az orosz–ukrán gabonaexport adja a világpiac huszonöt százalékát. Ha ez kiesik, az már érzékelhető árrobbanást eredményez. Az ENSZ tevékenysége arra irányult, hogy valamilyen módon biztosítsuk, hogy a felek számára elfogadható technika mellett újra megindulhasson az ukrán gabona exportja. Ukrajna hagyományosan harmincmillió tonna gabonát exportált évente, öt-hat millió tonna volt az a mennyiség, amit a csúcsidőszakban szállítottak. Ezt a tételt sikerült most felvinni négymillióra.

„Ez egy komoly mennyiség, aminek érzékelhető a hatása a világpiacon, és lenyomta az árakat is.

Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlésének elnöke beszél a közgyűlés 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 20-án (Fotó: MTI/AP/Mary Altaffer)

De valóban kérdés, hogy mi lesz a jövő évi terméssel. Mert, ha a világ legnagyobb műtrágyaellátó országa, azaz Oroszország nem tud szállítani, akkor a világ számos részében nemcsak a búza, az árpa, a rozs, hanem a rizs termése is visszaesik, ami drámai következményekkel járna. Csak az utóbbi kilenc hónapban hetvenmillióval nőtt azoknak az embereknek a száma, akik humanitárius ellátásra szorulnak. A jövő év tehát legalább ugyanennyire kritikus lesz. Ezért volt nagyon fontos, hogy Oroszország a szankciók ellenére is tudjon műtrágyát exportálni. A megállapodást megnehezítette, hogy érvényben vannak azok a banki szankciók, amelyek következtében a szállító és biztosító cégek nagyon nem akartak olyan ügyletekbe belemenni, amelyek érintik az orosz szállítókat. Ennek következtében az oroszországi kiszállítások nem működtek, és rendkívül sok háttér-diplomáciai munkára volt szükség az ENSZ-főtitkár és csapata részéről, hogy a probléma megoldódjon. A megállapodások jelenleg százhúsz napra vannak érvényben. További feladat lenne, hogy ezt meghosszabbítsák. Tehát most így állunk.

– Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója nemréarról beszélt egy interjúban, hogy az ENSZ éves költségvetési tervezettel gazdálkodik, ami azt jelenti, hogy nehezen tud reagálni a hirtelen fellépő válságokra, amiből egyre több jelentkezik. Beszélt arról is, hogy ilyen esetekben donorkonferenciákat szoktak szervezni, viszont most annyi helyen kellene pénzt befektetni, amire nincs kapacitás. Ráadásul a duplájára növekedett a rászorulók száma, s közben az élelmiszerárak is drasztikusan megugrottak. Mit lehet ilyenkor tenni?

– Sajnos a világban lévő konfliktusok száma ma lényegesen több, mint volt 1990-ben. Jelenleg közel harminc fegyveres konfliktus zajlik, és egyiknek sem alakul jó irányba. Ezek közül messze a legnagyobb hatású az orosz–ukrán háború. Az ENSZ ügynökségei erejüket megfeszítve dolgoznak, de valós az a probléma, amit ön is említett, hogy a világ konfliktusai és a rászorulók száma bővül, ahhoz képest pedig az ENSZ költségvetése nem változik jelentősen. Szerencse a szerencsétlenségben egyrészt, hogy az ENSZ nincs egyedül, más szervezetek is nyújtanak világszerte segítséget. Sokszor mi vagyunk az irányadók ebben a segítségnyújtásban mások számára is. Nagyon gyakran az ENSZ ügynökségnek adják át a támogatást, ami az adott régióban kell. A másik pedig, ami sokba kerül, a békefenntartás. Jelenleg több mint százezer békefenntartója van a szervezetnek szerte a világban. Mivel nem egy helyen vannak a fenntartók, a számos helyszínen zajló műveletek sokba kerülnek. Ráadásul az eszközök nagy részét az ENSZ bérli a tagállamoktól és fizeti a katonákat. A második tényező, amely némileg enyhíti a helyzetet, hogy a tagállamok dollárban fizetik a tagdíjat, míg a költések helye általában a fejlődő világban van, ahol, ha dollárban van az elszámolás, a helyi infláció nem érvényesül. Ennek ellenére túl van feszítve a rendszer.

– Koronavírus, élelmezési válság, háború, migráció. Előtérbe került a WHO, az UNICEF szerepe, míg más szervezetekről kevésbé hallani az utóbbi években. Valóban áthelyeződött a hangsúly mondjuk a kulturális örökségvédelemről a válságokra?

A kulturális örökségvédelem nagyon fontos, de nem a legfontosabb alapfunkciója az ENSZ-nek. A szervezet három nagy alappillére a béke és biztonság, az emberi jogok biztosítása és a fenntartható fejlődés elősegítése.

Az olasz kormányfői hivatal, a Chigi-palota felvételén Mario Draghi olasz miniszterelnök (b) és Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlésének elnöke kezet fog a közgyűlés 77. ülésszaka keretében tartott kétoldalú találkozóján a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 20-án (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Chigi-palota)

– Azonban valóban változás zajlik a szemünk előtt, aminek a lényege, hogy nem egymástól elszigetelt problémákat kell megoldani, hanem egymással összefüggő válságrendszereket.

A Covid-járvánnyal egy új korszakba léptünk, ami most bontakozik ki igazán. Egymást erősítő válságok halmazát hozza ez az időszak, ahol új érdekérvényesítő módszerek lépnek be. Tudtuk, hogy a sokrétű válság kiélezi a geopolitikai ellentéteket is, de arra kevésbé számítottunk, hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezik. Arra nincs esély, hogy visszatérjünk a pandémia előtt állapotokhoz. Előre kell menekülni, a hosszabb távú stabilitás fele kell menni minden egyes lépéssel.

– Az ENSZ 77. ülésszakát szeptember 13. és 27. között tartották New Yorkban. Mennyire tudja ön a magyar érdeket képviselni a százkilencvenhárom tagállam közös álláspontja mellett?

Száz százalékig magyarnak vallom magam, és az is maradok, de itt szét kell választanunk dolgokat. Én esküt tettem, aminek része volt az, hogy az ENSZ alapokmányára esküszöm, százkilencvenhárom országot képviselek. Nem kérek és nem fogadok el semmilyen instrukciót más szervezettől, más kormánytól. Novák Katalin köztársasági elnök – hatvan másik ország vezetőjéhez hasonlóan megtisztelt azzal, hogy felkereste az elnöki hivatalt. Elég komoly és mélyreható beszélgetést folytattunk arról, hogy milyen trendek zajlanak a világban.

– Ön sokat foglalkozott a fenntarthatósággal. Úgy fest, hogy az orosz–ukrán háború miatt vágtató gáz- és energiaárak árnyékában ez a témakör, illetve a környezet védelme háttérbe szorul.

Az egész biztos, hogy rövid távon a fenntartható fejlődési fordulat lelassulhat vagy talán meg is áll. Ha nagyon pontosan megnézzük ezzel kapcsolatban a számokat, inkább távolodunk a 2015-ben megfogalmazott céloktól, mintsem közelednénk azokhoz. De ez nemcsak az energiaárak elszabadulása miatt van így. Amikor megalkottuk a fenntartható fejlődési célokat, a végrehajtásuk egyik feltétele az volt, hogy béke legyen. Rendkívül nagy erőket igényel a társadalomtól egy fenntarthatósági fordulatra való koncentrálás. Háború idején megváltozik az országok prioritása: minden országé, amelyet valamilyen módon érint a fegyveres konfliktus. Ami a klímára gyakorolt hatást illeti, az energiaátmenet átmenetileg megállt. Ha például a klímagázok kibocsátását nézzük, valószínűleg az idén még romlani is fog a kép. Ugyanakkor most mindenhol nagy beruházások történnek a nap- és szélalapú termelésben vagy a termonuklerális kutatásokban. Ennek később látni fogjuk a hatását. Emellett mindenhol megerősödött a felismerés, hogy a külső energiafüggőség kockázatos. Ezt korábban nem érzékeltük, hiszen úgy volt felépítve az egész nemzetközi rendszer, hogy összekapcsolódtak az érdekek. De most egy fordított, háborús logika került a felszínre, és számos ország a külső függését megpróbálja csökkenteni. A fosszilis energiáktól való hosszú távú távolodást látom abban is, hogy rádöbbent a világ, hogy ezen energiák piaca mennyire volatilis, irányíthatatlan. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a klímaváltozás felgyorsul. Ez nem lehetőség, ez tény. S ennek a hatásait már most látjuk: láttunk egy mindent elpusztító pakisztáni áradást, láttunk egy száz éve nem tapasztalt európai szárazságot vagy láttunk egy kilencszáz éve nem tapasztalt szíriai szárazságot, ami gyakorlatilag bedöntötte a szír társadalmat. Az ilyen hatások ereje, gyakorisága nőni fog. Ezért az országok előre fognak menekülni.

– Vagyis a globalizáció helyett jön a lokalizáció?

Ismerem ezt a vitát, és megvan a jól érzékelhető alapja. Abban nem hiszek, hogy a globalizációnak vége, hiszen maga a folyamat sok száz éve tart. Az kétségtelen, hogy a globális piacon belül az egyes, egymásban megbízó országok szigetei erősödnek.

 – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter annak megfontolására szólította fel a világszervezet, hogy ismerje el a nemzeti közösségekhez tartozók identitásának megőrzését, amit így mindegyik tagállamnak biztosítania kellene. Várható ebben a témakörben változás?

– Nagyon bízom benne, hogy igen, bár a trendek nem mindig adnak okot az optimizmusra. Szeptember 21-én tartottunk egy csúcstalálkozót, amire több, mint kilencven ország vezetője eljött. Az apropót az adta, hogy épp harminc évvel ezelőtt adta ki az ENSZ az etnikai, nemzeti, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatát. Volt tehát egy alkalom, hogy megnézzük, mi történt ez idő alatt, és hova szeretnénk eljutni. A kisebbségi jogok garantálásában ma sajnos nem állunk úgy, mint amikor a nyilatkozat megszületett. Ezért azt kértem a tagállamok vezetőitől, hogy tegyenek önkéntes vállalást arra, hogy mit szeretnének tenni. Most ezeket a vállalásokat összegezzük. Lesz egy ígérettárunk, kvázi vállalási kötelezettségtárunk, amelyet megosztunk a tagállamokkal, és folyamatosan figyeljünk, hogy mi történik ezekkel a vállalásokkal. Nagyon bízom benne, hogy ami elhangzott ezen az ülésen, nevezetesen, hogy mindinkább beépül a politikai gondolkodásba és gyakorlatba, hogy a kisebbségi közösségek jogainak, nyelvhasználatának, kulturális identitásának megőrzése stabilizálja a többségi társadalmat és nem destabilizálja azt.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt képen: Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője a sajtó képviselőinek nyilatkozik, miután az ENSZ közgyűlése közfelkiáltással megválasztotta a 77. ülésszak elnökének a világszervezet New York-i székházában 2022. június 7-én (Fotó: MTI/AP/Manuel Elías)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ajánljuk még