Lánczi Tamás műsorvezető elsőként Robert Habeck német alkancellártól idézett, aki a közelmúltban arról beszélt, hogy a német gazdaság életképessége forog kockán, és annak is fennáll a lehetősége, hogy maradandó károsodást szenved. Mint mondta, ehhez képest készül a nyolcadik uniós szankciós csomag.

A felvetésre válaszolva Mráz Ágoston kifejtette:

kérdéses, hogy Németország mennyire független és mennyire tudja szuverén módon megfogalmazni a válaszokat.

Az elemző emlékeztetett, hogy a német ipar az olcsó energiára és a fejlett ipari technológiára épült évtizedek óta, azonban az autógyárak elleni fellépésekkel és az olcsó energia megszűnésével a német gazdasági csoda véget érhet.

Németország felett Amerika bábáskodik

Schiffer András úgy fogalmazott: „Németország nem a maga ura”. Mint mondta, Annalena Baerbock német külügyminisztériumába néhány hónapja egy amerikai állampolgárt helyzetek államtitkárnak. Majd felidézte, hogy

Joe Biden amerikai elnök februárban Olaf Scholz német kancellár oldalán jelentette be, hogy amennyiben Oroszország bevonul Ukrajnába, nem lesz többé Északi Áramlat gázvezeték.

A korábbi zöld politikus szerint azonban az orosz-ukrán háború kitörésekor az EU vezetői egységesen fogadták el az első szankciós csomagot. Szerinte azonban egy-két csomag bevezetése lett volna logikus, hogy béketárgyalásokra kényszerítse az agresszort. Hozzátette: ami a sokadik szankciós csomagnál történik, az egyértelműen Európa ellenére van.

„Nem egy NATO-országot támadott meg Oroszország”

– emelte ki, majd kiemelte, hogy a fegyverszállítások fokozása és a szankciók folytatása egyértelműen Amerika érdekét szolgálja.

Mráz Ágoston szerint Németországban őskáosz van, azonban egy kancellárváltás sem változtatna semmin. Mint felidézte, Olaf Scholz kancellárt éppen egy sikkasztási üggyel zsarolják, azonban a helyére pályázó potenciális jelölt, a CDU-elnök Friedrich Merz eleve egy amerikai vagyonkezelő alapnak volt a németországi elnöke, aki még inkább amerikai párti. Mráz arra is felhívta a figyelmet, hogy

„Nyugat-Németország 1945 óta Amerika befolyása alatt van.”

Mint mondta, az NDK elbukott, a két országrész újraegyesítés pedig Amerika felügyelet alatt jött létre.

Ha a német ipar összeomlik

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a német gazdasági és politikai elit jelenleg a drága zöld energia álmát kergeti, ami csak akkor lehet olcsó, ha közben minden más energiaforrás drága. Mráz Ágoston emlékeztetett, hogy a német ipar a ’60-as évek óta épült az orosz energiahordozókra, amelyeket sokszor az NDK tovább értékesített az NSZK-nak.

Schiffer András szerint viszont a zöld energia hosszú távon megkerülhetetlen, hogy élhető feltételeket teremtsünk a jövő generáció számára. Kiemelte azonban, hogy ez nem kivitelezhető abban a formában, hogy  „egyik napról a másikra egy nyolcvanmilliós ország gazdaságát lekapcsoljuk a csővezetékekről.”

Schiffer szerint a német kormány és a magyar sem tett eleget az energia diverzifikálásáért az elmúlt évtizedekben. A korábbi zöld politikus szerint a jelenlegi németországi zöld politika demagóg módon működik.

„Milyen zöld politika az, amelyik elveti az orosz csővezetéket, de rábólint arra, hogy az amerikaiak az ökoszisztémát megsemmisítő technológiával kitermelt palagázt iszonyatos környezeti kockázatot jelentő tengeri szállítással idehozzák, és ráadásul iszonyatos felárral adják el?”

Kinek az érdekeit képviseli az Unió?

Lánczi Tamás a brüsszeli szankciók által elmélyített válságra példaként idézte a szlovák miniszterelnök e heti kijelentéseét, miszerint Szlovákia gazdasága összeroppanhat, ha nem kap segítséget az energiaárak kifizetésére; Angliában pedig a Bank of England, vagyis az angol jegybank avatkozott be, hogy ne omoljon össze a nyugdíjrendszerük. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ilyen válságok sorát látva mikor változtathat Brüsszel az álláspontján, Mráz Ágoston úgy reagált, hogy vélhetőleg egyre kevesebben vannak azok, akik a szankciók pártján állnak. Az elemző szerint a nyolcadik szankciós csomag egy olyan folyamatot indított el, amely során kiderülhet, hogy melyik tábor az erősebb.

Schiffer András viszont azon az állásponton volt, hogy jelenleg nincs esély arra, hogy a szankciók ellen forduljon az Unió vezetése, mivel véleménye szerint amerikai lobbisták ülnek a döntéshozói székekben. „Az amerikai gyökerű multinacionális vállalatok foglyul ejtették az európai politikát. Ursula von der Leyen nem egy önálló politikai szereplő, hanem az ő politikai lobbistájuk” – mondta.

Schiffer szerint Brüsszelnek ki kellene „sepernie” a globális érdekek képviselőit a parlament folyosóiról, máskülönben nem lesz változás az európai politikai irányban.

Mi várható a Nemzeti Konzultációtól?

Mráz Ágoston szerint ez egy demokratikus mozgósítás, amely megmutatja, hogy van-e támogatottsága a kormány álláspontjának. „Ennek igenis nagy jelentősége van, mivel láthattuk, hogy Brüsszelben sokszor erővel próbálják kicsikarni a döntéseket”. Az elemző szerint egy olyan kis állam, mint Magyarország, gyakran ezekkel a számszerűsíthető tényekkel tudja nyomatékosítani a saját álláspontját.

Schiffer szerint a magyar miniszterelnök azért választotta az újabb nemzeti konzultáció lehetőségét, mert olyan kiélezett helyzet vár rá Brüsszelben novemberben, ahol szüksége lesz a háttértámogatásra. Az ügyvéd szerint azonban a részvételi demokrácia irányába kellene terelni az ilyen kérdések megváltoztatását, mint amilyen a népszavazás. Mráz Ágoston viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban a migrációs kérdéssel kapcsolatban is döntő hatása volt a magyarországi konzultációnak, hiszen ennek köszönhetően nem lett kötelező érvényű a brüsszeli migrációs kvótarendszer.