logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

(Gall)kakaskodás helyett kompromisszumok – Mi várható az EU migrációs politikájában a francia elnökség alatt?

Január 1-jén Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, majd Emmanuel Macron január 19-én megtartotta programadó beszédét az Európai Parlamentben. A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében azt tekintette át, hogy a rendelkezésre álló információk alapján milyen európai migrációs politikát folytathat majd a francia elnök 2022 első hat hónapjában.

Az újraválasztása esetén Angela Merkel visszavonulása után az EU tényleges vezetőjének pozíciójára is esélyes centrista-liberális Macron az irreguláris migrációt az Európát fenyegető biztonsági kihívásokhoz sorolja, valamint hangzatos célokat tűz ki. A legtöbb kérdésben kellően óvatosan fogalmaz ahhoz, hogy a következő fél évben valamennyi tagország vezetőjével kompromisszumra jusson a vitás kérdések tekintetében. A következő hónapok kétségtelenül legfontosabb kérdéseinek egyike, hogy az elnök személyes kvalitásai és saját újraválasztási kampánya által jócskán lekötött energiái elegendőek-e arra, hogy az immár több mint fél évtizede tartó bénultságból kimozdítsa a közösséget, és egy konszenzusos javaslattal álljon elő az unió menekültügyi és migrációs szabályozásának reformjára.

A Francia Köztársaság elnöke a félprezidenciális kormányformából fakadóan komoly jogkörökkel rendelkezik az ország kül-, védelem- és uniós politikáját tekintve.

A világ nagyhatalmainak és legjelentősebb nemzetközi szervezeteinek vezetőivel folytathat érdemi tárgyalásokat, s meghatározhatja az uniós elnökség programját is, melynek sikeres végrehajtásából – s nem kevésbé ügyes kommunikációjából – politikai tőkét kovácsolhat.

Így volt ez legutóbb is, amikor Nicolas Sarkozynek kedvezett a fél éves kötelező aktivitás a brüsszeli porondon, Emmanuel Macron esetében pedig még inkább így lehet.

    • Az egyik ok: Macron élvezi a komoly külpolitikai gondolkodó szerepét, akkor is, ha a gondolkodás gyakorlati eredményessége néha meg is kérdőjeleződik.
    • A másik, hogy április 10-én és 24-én tartják a köztársaságielnök-választást, ennek a szemeszternek tehát több mint a fele egybeesik személyes kampányával.
    • A harmadik: a francia uniós elnökség mérlege várhatóan döntő hatással lesz arra, hogy sikerül-e Macronnak Angela Merkel volt német kancellár örökébe lépnie, azaz az Európai Unió tényleges, iránymutató és kompromisszumokat tető alá hozó vezetőjévé válnia, vagy ezt a szerepet más – például Olaf Scholz vagy Mario Draghi – fogja betölteni a következő években.

Mit mondott Macron a migrációról az Európai Parlamentben?

Macron január 19-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartotta meg programadó beszédét. A beszéd – melynek várható körvonalairól már tavaly nyáron olvasni lehetett – első felében az unió alapértékeinek fontosságáról beszélt, majd a 21. század három legnagyobb kihívását sorolta fel: az éghajlatváltozást, a digitalizációt és a biztonságot. Utóbbihoz a következő négy területet sorolta: geopolitikai zűrzavar, terrorista támadások, kibertámadások és irreguláris migráció. Tehát ez utóbbit is a biztonsági kihívás részeként említette az elnök, nem önálló témaként, s végképp nem humanitárius kérdésként.

Egészen pontosan így hangzottak a vonatkozó mondatok:

„Először is visszaállítjuk a területünk és határaink feletti ellenőrzést. Nagy előrelépést értünk el a Frontex folyamatos megerősítése terén, és az EU Tanácsának francia elnöksége elő fogja terjeszteni a schengeni térség reformját, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk annak eredeti küldetését, miszerint a szabad mozgás térségeként fog működni. Meg kell védenünk külső határainkat, többek között egy kormányközi gyorsreagálású erő létrehozásával. Szolidaritást kell biztosítanunk a migránsok befogadása során, ahogyan azt 2018 és 2021 között tettük. Partnerséget kell kialakítanunk a származási és tranzitországokkal az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem és a visszatérési politikánk hatékonyságának növelése érdekében. Alapvetően hatékonyabb, de az elveinket tiszteletben tartó politikát kell kialakítanunk az irreguláris bevándorlás elleni küzdelemben.”

Milyen politikai elképzelések húzódnak meg a beszéd mögött?

Franciaország két nappal a beszéd elhangzása előtt, január 17-én jegyzéket küldött a tagországoknak, melyben részletesebben vázolta az irreguláris bevándorlás kezelésével kapcsolatos elképzeléseit. Fontos, hogy bár az ördög a félév során kidolgozandó részletekben rejlik majd, Párizs álláspontja szerint a dokumentum olyan alapirányokat fektet le, melyekben, az előzetes egyeztetések fényében, konszenzus van az uniós tagállamok között.

A dokumentum tényként állapítja meg, hogy a migrációs nyomás továbbra is nagy; a Földközi-tengeren, Afganisztánban, a fehérorosz határon és a La Manche csatornán zajló események pedig azt mutatják, hogy erre immár új normaként kell tekinteni. Franciaországnak – az Európai Bizottsággal folytatott korábbi megbeszéléseire hivatkozva – a jegyzék „fokozatos megközelítést” javasol, amelytől azonnali és hosszú távú eredményeket egyaránt remél.

A Migrációkutató Intézet gyorselemzését teljes egészében itt olvashatja.

Címlapfotón: 

Ajánljuk még