logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Oroszország a NATO-erők kivonását javasolja Romániából és Bulgáriából

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium tömegtájékoztatási eszközök kérdéseire válaszoló közleményében.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik” – állt az orosz minisztérium közleményében.

Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy

nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát.

1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a NATO-hoz, majd 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia; 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia.

A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a „nyitott ajtók” politikája mellett.

Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.

Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.


Bukarest elutasítja azt az orosz igényt, hogy a NATO vonuljon ki Romániából és Bulgáriából

Bukarest megalapozatlannak tartja és elutasítja Oroszország azon igényét, hogy a NATO vonuljon ki Romániából és Bulgáriából – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.

A román külügy arra reagált, hogy közvetlenül Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki genfi megbeszélése előtt az orosz külügyminisztérium Moszkvában közölte: az Ukrajnával kapcsolatos válságot megoldani hivatott megállapodás keretében azt szeretné, ha a NATO kivonulna Romániából és Bulgáriából.

A román külügyminisztérium arra emlékeztetett, hogy a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén a szövetség egy védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget törvénytelen elfoglalására.

Oroszország már 2021 decemberében is előállt azzal az igénnyel, hogy a NATO vonja ki az idegen csapatokat és haditechnikát azon országok területéről,

amelyek 1997-ben nem voltak NATO-tagok, amit a NATO nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősített, leszögezve, hogy ez nem képezheti alkut tárgyát.

Az elrettentő és védelmi célokat szolgáló katonai jelenlét a közös védelem részét képezi, és ebben a kérdésben harmadik országnak nem lehet vétójoga – mutat rá a bukaresti közlemény.

Románia a térség biztonsági fejleményeire hivatkozva továbbra is határozottan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését, ebben a vonatkozásban pedig üdvözli a Amerikai Egyesült Államok és Franciaország azon bejelentéseit, miszerint csapatokat készülnek küldeni Romániába. Románia ugyanakkor kifejezi reményét, hogy az Oroszországgal kezdett nyílt párbeszéd a feszültségek csökkenését eredményezi, ami az egész euroatlanti térségnek érdeke – zárul a román külügyminisztérium közleménye.

A Digi24 román hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese úgy értékelte: Oroszország nem szólhat bele abba, hogy a NATO – biztonsági megfontolások alapján – hogyan csoportosítja katonáit a tagországok területén. Szerinte

Moszkva igénye teljesen anakronisztikus, az pedig elfogadhatatlan, és az európai múlt sötét időszakait idézi, hogy katonai beavatkozással fenyeget egy szomszédos szuverén, független és demokratikus államot.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis román államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), hogy megvitassák a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, és a reakcióképesség javítását célzó intézkedésekről döntsenek.

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még