A NATO-tagországokban nő a nyugtalanság és az aggodalom, miután Oroszország több tízezer katonát vont össze az ukrán határ közelében. Moszkva tagadja, hogy támadást tervezne Ukrajna ellen, de azt állítja, hogy közelebbről meg nem jelölt katonai lépéseket tesz, ha biztonsági követeléseit nem teljesítik.
A Kreml azt akarja, hogy a NATO tegyen ígéretet, hogy nem veszi fel Ukrajnát tagországai közé, és azt kéri az észak-atlanti katonai szövetségtől, hogy állítsa le keleti bővítését.
Kapcsolódó tartalom
„Bulgária szuverén ország, amely már régen meghozta a döntését a NATO-tagságról. Mint ilyen, egyedül a bolgár kormány jogosult az ország védelmének megszervezéséről dönteni, szövetségeseivel egyeztetve”
– hangsúlyozta Petkov miniszterelnök a parlamentben.
Mint kifejtette, a NATO-t alapító szerződés nem hozott létre olyan alacsonyabb kategóriájú tagországokat, amelyek részére csak szelektíven vagy korlátozott mértékben járna a kollektív védelem.
Moszkva jogilag kötelező erejű garanciákat követelt a NATO-tól, amelyekkel megállítanák a szervezet további bővítését, és visszatérnének a NATO 1997-es határaihoz. Bulgária, amely Moszkva egyik legszorosabb szövetségese volt a hidegháború idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.