Cleveland, 2020. szeptember 30. Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én. MTI/EPA/AFP/Olivier DoulieryA tengerentúli demokratikus rendszer egyik sajátossága a jelöltek közötti nyilvános vita, amelyet azonban nem tartottak meg minden választás előtt, sőt 1964 és 1976 között egyáltalán nem rendeztek elnökjelölti vitákat.
Legutóbb 2020 őszén merült fel, hogy a jövőben nem rendeznének elnökjelölti vitákat az Egyesült Államokban. A Republikánus Párt levélben tájékoztatta az elnökjelölti vitákat koordináló szervet, az Elnöki Viták Bizottságát arról, hogy megtilthatják jelöltjeiknek a megmérettetéseken való részvételt, amennyiben nem következnek be jelentős változások azok lebonyolításával kapcsolatban.
Az ex-elnök Donald Trump korábbi kampánytanácsadója, Davis Bossie elmondta, átlátható kritériumokat szeretne a moderátorok személyével kapcsolatban is. A múltban ugyanis a nagy tévécsatornák riporterei – akik a vitákat moderálták – számos alkalommal a demokraták felé húztak, ezért most a jobboldali politikusok magatartási kódex létrehozását szorgalmazzák. Ez ráadásul nem csak a baloldali hírcsatornák részéről fordult elő, hanem például a jobboldalinak számító Fox News-t is hasonlóval vádolták.
A Vox cikke szerint az ilyen típusú viták általában akkor lehetnek hasznosak egy átlagpolgár számára, amennyiben olyan információkkal gazdagodnak, amelyeket máshol nem találhatnak meg. Ráadásul – mint írj a lap –, a televíziónézőknek mindössze 6 százaléka dönt voksáról egy-egy vita alapján.
Robert Erikson és Christopher Wleizen professzorok 2012-es tanulmánya továbbá arra is rávilágított: az elmúlt 60 év vitái nem befolyásolták döntően a meglévő pártreferenciákat, hatásuk nem mondható jelentősnek a választópolgárokok véleményére.
Nemcsak az elnökjelölti vita, hanem a fősodratú média iránti bizalom is megingott a tengerentúlon az utóbbi években. A Gallup 2021 őszén lezajlott kutatása szerint, a republikánus választók mindössze 11 százaléka bízik a médiában, a demokratáknál ugyanez az arány 68 százalék, a középen állók között pedig 31 százalék.
Egy másik felmérés kimutatta, hogy az amerikaiak 56 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, amely szerint az újságírók és a riporterek szándékosan élnek a félrevezetés eszközével.
Kapcsolódó tartalom