Amerika-szerte megemlékeznek a Capitolium precedens nélküli ostromának évfordulójáról, mely során öt ember vesztette életét.
Demokrata oldalon felszólal Joe Biden elnök és alelnöke, Kamala Harris, Nancy Pelosi házelnök pedig egész napos programmal készül. A republikánusok részéről Donald Trump tervezett sajtótájékoztatót tartani, azonban ez végül elmaradt. A volt elnök az eseményeket vizsgáló, Január Hatodika nevet viselő bizottság hamis vádjaira és feszültségkeltésére hivatkozva mondta le a rendezvényt.
Megrendezi azonban a Look Ahead America nevű konzervatív szervezet azt, az egyik washingtoni börtön elé szervezett rendezvényt, amelyen gyertyagyújtással emlékeznek a letartóztatott tüntetőkre.
Magyarics Tamás arra a kérdésre, hogy az évfordulón számíthatunk-e zavargásokra, azt válaszolta, ez attól függ, hogy a két tábor rászervez-e ellentüntetést a másik rendezvényeire. Ez ugyanis az elmúlt hónapokban többször megtörtént, és általában a Trumpot támogató eseményeken szokott probléma lenni a szélsőséges baloldali ellentüntetőkkel.

Nem alaptalanok Trumpnak a vizsgálóbizottsággal szembeni vádjai.
Az eredetileg kétpártira tervezett testület jelenleg 7:2 arányban demokrata képviselőkből áll, ám a két republikánus tagja, azaz Liz Cheney és Adam Kinzinger is pártjának a Trumpot ellenző csoportjához tartozik. Így nem meglepő, hogy a bizottság a nyomozást megpróbálja elhúzni egészen az idén novemberben esedékes félidős választásokig.
Magyarics Tamás szerint a demokraták közvetlenül a választások előtt szeretnének kihozni egy olyan jelentést, amely a teljes felelősséget a Trump-adminisztrációra hárítja.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy az elmúlt egy évben Biden elnök és pártja népszerűsége sokat csökkent, ellenben a Republikánus Párttal, melynek fontos arcai sikeresen el tudták magukat határolni az erőszakos eseményektől. Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos lenne kideríteni az igazságot, hiszen az incidens az amerikai történelemben példa nélküli. Mint fogalmazott:
a vizsgálat kapcsán jelenleg több küzdelem zajlik.
Megpróbálnak beidézni volt kormánytisztviselőket, például Trump egykori kabinetfőnökét, Mark Meadowst, illetve szeretnék elérni, hogy a volt elnök ügyvédjei olyan dokumentumokat, telefonbeszélgetések átiratait és e-maileket adjanak ki, amelyek az ominózus három órában − Trump beszéde, a zavargások megindulása és az akkori elnök békés hazamenetelre való felszólítása közötti időszak − készültek. Ez utóbbi a legfelsőbb bíróság döntésére vár, amire hamarosan sor kerülhet − vázolta fel a nyomozás jelenlegi állását Magyarics Tamás. A testület dolgát nehezíti, hogy sok volt kormánytisztviselő nem jelenik meg a meghallgatásokon. Így tett például Roger Stone, Trump egykori tanácsadója. Steve Bannon, a volt elnök egyik akkori fő stratégája ellen per is indul a kongresszus megsértése miatt, ami várhatóan júliusban veszi majd kezdetét.
A demokrata többségű bizottság azt is ki akarja vizsgálni: lehetett-e tudomása valamely kormánytisztviselőnek arról, hogy a tüntetők erőszakosan terveznek fellépni. Muriel Bowser washingtoni demokrata polgármester felelősségével azonban egyáltalán nem foglalkozik a testület.
A szakértő kiemelte: a meghallgatások és a nyomozás elhúzódó folyamata miatt a január hatodikai események körül zajló történések már kevésbé érdekesek a közvélemény számára. Míg pár hónappal ezelőtt a társadalom döntő többsége szerette volna megbüntetni azokat, akik erőszakosan vettek részt a tüntetéseken, ez mára már csak ötven százalék körüli arány. A demokraták egyértelműen elítélik a történteket, a republikánusok többsége is így gondolkodik, és az alkotmány elleni támadásnak minősítik a történteket.
Azonban még mindig van egy jelentős választói réteg, amely Trump hátországát biztosítja. Körülbelül 40-45 millió fő. Ők úgy gondolják, hogy a választásokat elcsalták, így jogosak voltak a tüntetések.
Ezért ha most tartanák az elnökválasztást, akkor szinte biztosan Donald Trump lenne a republikánusok jelöltje, és valószínűleg le is győzné a gyengén teljesítő Joe Bident.