logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Politikai csatatér lett a Capitolium ostromából

| Szerző: hirado.hu
Egy év telt el a washingtoni Capitolium épületénél erőszakba torkollott tüntetés óta. Az öt ember életét követelő atrocitások örökségéről, az ügyet vizsgáló bizottsági nyomozás lehetséges kimeneteléről és az amerikai társadalom megosztottságáról Magyarics Tamás, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

 

Amerika-szerte megemlékeznek a Capitolium precedens nélküli ostromának évfordulójáról, mely során öt ember vesztette életét.

Demokrata oldalon felszólal Joe Biden elnök és alelnöke, Kamala Harris, Nancy Pelosi házelnök pedig egész napos programmal készül. A republikánusok részéről Donald Trump tervezett sajtótájékoztatót tartani, azonban ez végül elmaradt. A volt elnök az eseményeket vizsgáló, Január Hatodika nevet viselő bizottság hamis vádjaira és feszültségkeltésére hivatkozva mondta le a rendezvényt.

Megrendezi azonban a Look Ahead America nevű konzervatív szervezet azt, az egyik washingtoni börtön elé szervezett rendezvényt, amelyen gyertyagyújtással emlékeznek a letartóztatott tüntetőkre.

Magyarics Tamás arra a kérdésre, hogy az évfordulón számíthatunk-e zavargásokra, azt válaszolta, ez attól függ, hogy a két tábor rászervez-e ellentüntetést a másik rendezvényeire. Ez ugyanis az elmúlt hónapokban többször megtörtént, és általában a Trumpot támogató eseményeken szokott probléma lenni a szélsőséges baloldali ellentüntetőkkel.

Washington, 2021. január 6. Tüntetők egy csoportja a Rotundában, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Nem alaptalanok Trumpnak a vizsgálóbizottsággal szembeni vádjai.

Az eredetileg kétpártira tervezett testület jelenleg 7:2 arányban demokrata képviselőkből áll, ám a két republikánus tagja, azaz Liz Cheney és Adam Kinzinger is pártjának a Trumpot ellenző csoportjához tartozik. Így nem meglepő, hogy a bizottság a nyomozást megpróbálja elhúzni egészen az idén novemberben esedékes félidős választásokig.

Magyarics Tamás szerint a demokraták közvetlenül a választások előtt szeretnének kihozni egy olyan jelentést, amely a teljes felelősséget a Trump-adminisztrációra hárítja.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy az elmúlt egy évben Biden elnök és pártja népszerűsége sokat csökkent, ellenben a Republikánus Párttal, melynek fontos arcai sikeresen el tudták magukat határolni az erőszakos eseményektől. Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos lenne kideríteni az igazságot, hiszen az incidens az amerikai történelemben példa nélküli. Mint fogalmazott:

a vizsgálat kapcsán jelenleg több küzdelem zajlik.

Megpróbálnak beidézni volt kormánytisztviselőket, például Trump egykori kabinetfőnökét, Mark Meadowst, illetve szeretnék elérni, hogy a volt elnök ügyvédjei olyan dokumentumokat, telefonbeszélgetések átiratait és e-maileket adjanak ki, amelyek az ominózus három órában − Trump beszéde, a zavargások megindulása és az akkori elnök békés hazamenetelre való felszólítása közötti időszak − készültek. Ez utóbbi a legfelsőbb bíróság döntésére vár, amire hamarosan sor kerülhet − vázolta fel a nyomozás jelenlegi állását Magyarics Tamás. A testület dolgát nehezíti, hogy sok volt kormánytisztviselő nem jelenik meg a meghallgatásokon. Így tett például Roger Stone, Trump egykori tanácsadója. Steve Bannon, a volt elnök egyik akkori fő stratégája ellen per is indul a kongresszus megsértése miatt, ami várhatóan júliusban veszi majd kezdetét.

A demokrata többségű bizottság azt is ki akarja vizsgálni: lehetett-e tudomása valamely kormánytisztviselőnek arról, hogy a tüntetők erőszakosan terveznek fellépni. Muriel Bowser washingtoni demokrata polgármester felelősségével azonban egyáltalán nem foglalkozik a testület.

A szakértő kiemelte: a meghallgatások és a nyomozás elhúzódó folyamata miatt a január hatodikai események körül zajló történések már kevésbé érdekesek a közvélemény számára. Míg pár hónappal ezelőtt a társadalom döntő többsége szerette volna megbüntetni azokat, akik erőszakosan vettek részt a tüntetéseken, ez mára már csak ötven százalék körüli arány. A demokraták egyértelműen elítélik a történteket, a republikánusok többsége is így gondolkodik, és az alkotmány elleni támadásnak minősítik a történteket.

Azonban még mindig van egy jelentős választói réteg, amely Trump hátországát biztosítja. Körülbelül 40-45 millió fő. Ők úgy gondolják, hogy a választásokat elcsalták, így jogosak voltak a tüntetések.

Ezért ha most tartanák az elnökválasztást, akkor szinte biztosan Donald Trump lenne a republikánusok jelöltje, és valószínűleg le is győzné a gyengén teljesítő Joe Bident.

Ajánljuk még