Stoejberg 2015–2019 között volt a dán jobbközép kormány bevándorlási minisztere. Hivatali ideje alatt tucatnyi szigorú intézkedéssel korlátozták a migrációt. Az egyik, 2016 februárjában hozott rendelet szerint a 18 év alatti házas migránsok nem élhettek együtt házastársukkal az országban. Összesen 23 házaspár szétválasztásáról rendelkeztek a jogszabály alapján.
“Nem csak én vesztettem, hanem a dán értékek is”
– nyilatkozta a politikus újságíróknak, hozzátéve, hogy elfogadja a büntetését, ám a tettét nem bánta meg.
Stoejberg jelenleg független képviselő, ám a mandátumát is elveszítheti, ha a parlament megszavazza. A politikus tavaly februárban lemondott a konzervatív-liberális Venstre párt frakcióvezető-helyettesi posztjáról, miután a képviselők többsége megszavazta ellene az impeachment-eljárást.
Dánia történetében ez volt a hatodik, az elmúlt három évtizedben pedig az első impeachment-eljárás. Az eredetileg az angolszász jogrendszerekben kialakult vád alá helyezési vagy felelősségre vonási ügymenetet főként Nagy-Britanniában alkalmazta a Parlament az uralkodóval szemben, majd az Egyesült Államok is átvette az intézményrendszert. Dániában az ilyen eljárások pénzbírságot és börtönbüntetést vonhatnak maguk után elmarasztaló ítélet esetén, míg az Egyesült Államokban politikai jellegűek: Washingtonban ez a Kongresszus egyetlen eszköze arra, hogy a hatalmon lévő elnököt megfossza a hivatalától.
A hétfői ítélet megosztotta a közvéleményt, és sajtóbeszámolók szerint sokkolta a dán politikai vezetést. Peter Skaarup, a jobboldali Dán Néppárt parlamenti vezetője érthetetlennek találta a bíróság döntését, és támogatja Stoejberg szétválasztási politikáját, míg Rosa Lund, a baloldali Egységlista párt parlamenti képviselője üdvözölte az ítéletet.
A címlapképen: Inger Stoejberg dán bevándorlásügyi miniszter az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek informális találkozójára érkezik Innsbruckban 2018. július 12-én (Fotó: MTI/EPA/Daniel Kopatsch)