A felsőoktatási intézményekbe jelentkező fehér amerikaiak 34 százaléka adott meg faji és etnikai származásáról bevallottan hamis adatokat, hogy nagyobb eséllyel fogadják el felvételi kérelmüket vagy hallgatóként kedvezőbb pénzügyi támogatásban részesüljenek – mutat rá az Intelligent.com 1250 fehér főiskolai hallgató körében végzett felmérése.
A kutatás adataiból kiderül, hogy a magukat hamisan valamelyik faji kisebbség tagjának vallók háromnegyede (77 százalék) nyert felvételt a kiszemelt, sokszínűséget preferáló intézménybe, a hamis származással színlelők csaknem fele (48 százalék) pedig amerikai őslakosnak vallotta magát.
Míg feltehetően más tényezők is szerepet játszhattak elfogadásukban, a hamisan nyilatkozó, felvételt nyert jelentkezők túlnyomó többsége (85 százalék) véli úgy, hogy kisebbségi státuszuk meghamisítása segített nekik a bejutásban.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel hazudnak a nőknél faji kisebbségi hovatartozásukról.
Kristen Scatton, az Intelligent.com vezető szerkesztője szerint ez a kimagasló arány annak az új keletű és népszerű narratívának köszönhető, hogy számos európai származású amerikai hordozza a DNS-ében valamelyik észak-amerikai őslakos törzs génállományát. A kutatások azonban rámutatnak, hogy a több évszázados – kvázi – együttélés ellenére nem jellemző az őslakos gének jelenléte más amerikaiaknál, különösen nem a fehér amerikaiak körében. A színlelők java ugyanakkor bevallottan arra a tényre támaszkodott, hogy egyetlen főiskola vagy egyetem sem kéri, hogy adjanak DNS-mintát faji származásuk igazolása érdekében – fűzte hozzá az Intelligent szerkesztője.
A visszaélésekről többen is beszámoltak már az amerikai sajtóban. A Majdnem fekete: Igaz történet arról, hogyan jutottam be az orvosi egyetemre azzal, hogy afroamerikai lettem című kötet szerzője (foglalkozása szerint felvételi tanácsadó), Vijay Jojo Chokal-Ingam a The College Fix-nek adott a interjújában számolt be arról, hogyan vezette meg jelentkezésében az egyetemet. A férfi felidézte:
amikor nyilvánvaló faji jellegzetességei alapján lebukott, könnyedén kivédte magát azzal, hogy azt mondta, „nagyon rasszista dolog, amikor valakit az etnikai hátteréről faggatják”.
Chokal-Ingram emlékeztetett arra, hogy Elizabeth Warren massachussetts-i demokrata szenátorról is kiderült, hogy éppen ezzel a módszerrel élve, „megélhetési indiánként” akart hasznot húzni a származásából: 1986-ban így töltötte ki adatlapját a texasi ügyvédi kamarához, és így szerzett tanári pozíciót a Harvardon. Emlékezetes:
Donald Trump volt amerikai elnök egy ízben gúnyosan Pocahontasnak nevezte a fehér európai küllemű Warrent, aki évtizedeken át amerikai őslakosként határozta meg magát, és felajánlotta, hogy egymillió dollárt utal át egy gyermekvédő szervezetnek, ha a szenátor DNS-teszttel bizonyítja indián származását.
Elizabeth Warren massachussetts-i demokrata szenátor évtizedeken át amerikai őslakosként határozta meg magát (Fotó: EPA/MANDEL NGAN / POOL)Warren belement a „játékba” és győzelemként mutatta fel a tesztet, amely szerint 6-10 generációs távolságban valószínűleg van indián felmenője. Gyenge bizonyíték, mivel generációtól függően ez az eredmény 64-1024 előd közül csupán egyetlen egyet feltételez. Azt nem tudni, miért, Trump mindenesetre letagadta, hogy valaha is beígérte volna Warrennek az egymillió dollárt.
A címlapkép illusztráció