logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szijjártó: A kölcsönös tisztelet az együttműködés alapja, nem a folyamatos kioktatás és leckéztetés

| Szerző: hirado.hu
A Türk Tanácsban az együttműködés egymás kioktatása helyett a kölcsönös tiszteletre alapul, amely a világpolitikából egyre inkább hiányzik, pedig megléte kezelhetőbbé tenné még a legnehezebb kihívásokat is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Isztambulban. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa soha nem állt még olyan összetett kihívás előtt a migráció terén, mint napjainkban. Naponta már most is 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt, és ez a szám növekedni fog.

 

A tárcavezető a Türk Tanács csúcstalálkozójáról nyilatkozva úgy vélekedett, hogy „a világpolitika tele van konfliktusokkal, támadásokkal, holott

a koronavírus-járvány magával hozhatta volna a kölcsönös tisztelet kultúrájának visszatérését a nemzetközi politikai kapcsolatokba, de sajnos, erre eddig nem került sor”.

Rámutatott: a tanács működése kiváló példája annak, hogy távol eső földrajzi térségek is szoros „kölcsönhatásban” lehetnek egymással, ha a kölcsönös tiszteletre alapítják az együttműködésüket.

Emlékeztetett rá, hogy

a járvány első hulláma idején a türk országok orvosi eszközökkel, kis híján egymillió védőmaszkkal, maszkgyártáshoz használatos alapanyagokkal, fertőtlenítőszerekkel segítették Magyarországot.

„Amikor meg már mi tudtunk segíteni, akkor repatriálással, lélegeztetőgépekkel támogattuk a Türk Tanács országait” – mondta. Kitért arra is, hogy már Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal is megállapodás született az oltási igazolások kölcsönös elfogadásáról.

„Erről kellene, hogy szóljon a világ most már a negyedik hullámban, hogy ismerjük fel, milyen módon vagyunk egymásra utalva”

– fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök (j), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (b2) a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján Isztambulban. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Naponta 30-35 ezren indulnak el Afganisztánból

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa soha nem állt még olyan összetett kihívás előtt a migráció terén, mint napjainkban. Szerinte ráadásul a helyzet súlyosbodása várható, ugyanis naponta már most is 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt, és ez a szám növekedni fog.

Leszögezte: Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy a legtávolabb sikerüljön megállítani az illegális bevándorlási hullámokat, ehhez pedig szükség van a térségbeli, illetve a lehetséges migrációs útvonalak mentén fekvő országokra. Utóbbiakat ezért

nem a határaik megnyitására kellene biztatni, hanem éppen azok védelmében kellene támogatni, hogy ne engedjenek át senkit

– hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a térségbeli országokat afgánok befogadására rászorítani próbáló európai elképzelések gyakorlatilag a 2015-ös hibákat ismételték volna meg.

„Az ilyen típusú nyilatkozatok semmi másra nem jók, minthogy újabb migrációs hullámokat generáljanak”

– tette hozzá.

Kijelentette, hogy csak az érintett államok érdekeinek figyelembe vételével, véleményük kikérésével szabad dönteni a velük kapcsolatos kérdésekben.

Az energiaellátás kulcskérdés

Beszélt arról is, hogy az európai energiaellátás diverzifikálása szempontjából nagyon fontos lenne az együttműködés a türk országokkal. Ehhez viszont szerinte

elengedhetetlen lenne a kölcsönös tisztelet a „folyamatos kioktatás és leckéztetés” helyett.

Elmondta, hogy Azerbajdzsán jelentős gázforrásokkal rendelkezik, amelyekkel újabb forrás nyílhat meg Európa számára, amennyiben a már meglévő vezeték kapacitását megnövelik. Emellett pedig Türkmenisztánban is komoly források találhatók – tette hozzá.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még