logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Lukasenka „migránst fog Európára” – a Migrációkutató Intézet elemzése

| Szerző: hirado.hu
A fehérorosz-lengyel határ mentén kialakult súlyos diplomáciai és biztonsági krízist a közel-keleti és afrikai bevándorlók „gyorsított importálása” okozza Fehéroroszország által. A határon összegyűlt többezres tömeg komoly biztonsági kihívás elé állítja Lengyelországot, közvetetten pedig az EU számára is fejfájást okoz. Mindeközben könnyen humanitárius katasztrófába torkollhatnak az események – írja a Migrációkutató Intézet csütörtöki gyorselemzésében.

Rövid távon nem látszik kiút a kialakult helyzetből: Varsó nem tehet mást, mint hogy minden erővel megvédi határait, ideális esetben az EU teljes körű támogatásával. A háttérben pedig folytatni kell a nyomásgyakorlást a belorusz rezsimre, hogy felhagyjon a hibrid hadviselés ezen formájával. Ennek eszközét egyértelműen a további nemzetközi elszigetelés és újabb gazdasági szankciók elfogadása jelentheti – írja Gönczi Róbert a lengyel-belarusz határon kialakult konfliktusról szóló elemzésében. 

Előzmények: kiprovokált konfliktus

Lengyelország november 8-án azzal vádolta meg a fehérorosz kormányt, hogy provokáció céljából illegális határátlépésre szólította fel a migránsok egy nagyobb csoportját.

„Fehéroroszország komoly incidenst akar előidézni, lehetőleg lövések eldördülésével és halálos áldozatokkal” – nyilatkozta az esettel kapcsolatban Piotr Wawrzyk külügyminiszter-helyettes a lengyel közszolgálati rádiónak. Kijelentése azt követően hangzott el, hogy a lengyel védelmi minisztérium közzétett egy videót a határ menti Kuznica település mellett fellelt migránscsoportról.

Stanislaw Zaryn, a lengyel hírszerző ügynökségeket koordináló minisztérium szóvivője elmondta, a csoport célja, hogy Lengyelországba jusson. Állítása szerint a migránscsoport „a fehérorosz fegyveres egységek szigorú ellenőrzése alatt áll, ők döntik el, mikor és merre indulhat el a karaván”. A szóvivő szerint ez egy újabb példa a fehérorosz rezsim Lengyelországgal szembeni ellenséges fellépésére.

Ahogy a Migrációkutató Intézet egy korábbi írásában már jelezte, Alekszandr Lukasenka a tavalyi elnökválasztást követő kormányellenes tüntetések leverése miatt bevezetett, majd a Ryanair 4978-as járatának eltérítését követően tovább szigorított európai uniós szankciók miatt döntött úgy, hogy alternatív nyomásgyakorló eszközökhöz nyúl.

Az Európai Unió szerint a fehérorosz vezetés július óta arra törekszik, hogy központilag szervezett migrációs nyomást hozzon létre a lengyel, litván és lett határszakaszok mentén, egyfajta hibrid hadviselési eszközként. A Fehéroroszországból az Európai Unió, ezen belül is a schengeni övezet területére kényszerített bevándorlók között többségben vannak az irakiak, a szírek, a jemeniek, az afgánok és a szubszaharai afrikaiak. Lukasenka következetesen tagadta az összes ellene felhozott vádat. Augusztusban a minszki Függetlenségi Palotában egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „nem zsarolunk senkit az illegális bevándorlással”.

Egy másik alkalommal ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „mi nem fogunk vissza senkit, aki a felvilágosult, meleg és kellemes Európa ölébe szeretne ülni”. Azonban jelentések bizonyítják, hogy

a fehérorosz állami turisztikai ügynökség járatokat szervezett előbb Bagdadból, majd Isztambulból, Dubajból, Bejrútból és Kijevből a migránsok számára 1800–12 000 dollár fejében, melyért cserébe a földet érést követően a határőrség segítségével átszállították őket a 680 kilométer hosszú erdős lengyel, litván és lett határszakaszokra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ráadásul október 8-án védelmébe vette Minszk migrációkezelését, mondván, Fehéroroszország minden szükséges intézkedést megtesz a törvényes fellépés érdekében. Mindezek mellett Fehéroroszország és Oroszország november 4-én közös migrációs koncepciót fogadott el, melyben meghatározták az állami szervek pontos cselekvési tervét, illetve „higgadtsággal és professzionalizmussal válaszoltak” az Európai Unió határán történt fejleményekre.

Szükségállapot

Varsó többször is az illegális migráció szervezésével és koordinálásával vádolta meg Fehéroroszországot az elmúlt hónapokban. Fehéroroszország tisztviselői ezzel szemben Lengyelországot hibáztatták az illegális migrációs nyomás miatt. „Ez a kétségbeejtő helyzet a lengyel hatóságok közömbösségének és embertelen hozzáállásának köszönhető” – nyilatkozták a fehérorosz szervek.

Mindeközben csak októberben 15 ezer illegális határátlépési kísérlet történt a lengyel-fehérorosz szakaszon. Lengyelország éppen ezért szükségállapotot hirdetett a fehérorosz határ mentén található vajdaságaiban, amelynek értelmében a régiók nem látogathatóak sem újságírók, sem civil szervezetek számára. Az NGO-k többször is jelezték, hogy be szeretnének jutni a határ menti zónába a humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében, azonban a lengyel állam ezt következetesen visszautasította.

A sokat vitatott kerítés

Fehéroroszország – mivel a lehető legrövidebb ideig szeretné csak a területén tartani a migránsokat – nem költ a bevándorlók elszállásolására, orvosi ellátására, étkeztetésére. Az Európai Unió több tagállama is, köztük Németország, „álnoknak” és „embertelennek” minősítette ezt a mechanizmust. A migránsoknak így „vad” körülmények között kell életben maradniuk a határmenti fehérorosz erdőkben addig, amíg be nem jutnak az EU területére, amire egyre kevesebb az esély. Számukra nincs elérhető élelmiszer- és ivóvízellátás, orvosi segítségnyújtás és menedék sem.

Nem véletlen, hogy a lengyel hatóságok eddigi tájékoztatása szerint hét migránst találtak holtan a határzónában, míg a fehéroroszországi számokat legfeljebb becsülni lehet, hiszen az időjárási körülmények folyamatosan romlanak a Kelet-európai-síkságon.

A lengyel határvédelem azonban továbbra is kitart.

Mateusz Morawiecki kormányfő nemrég a Facebookon azt üzente minden határsértőnek, hogy „a lengyel határ nem csak egy vonal a térképen” és hogy „a határ szent – lengyel vér folyt érte”.

Litvánia volt az első konfliktusban érintett állam, amely elkezdett szögesdróttal bevont acélkerítést építeni a Fehéroroszországgal közös határszakaszán. A kis balti állam az elmúlt héten be is fejezte az első szakaszt. A fennmaradó rész megépítése várhatóan még egy évet fog igénybe venni. Lengyelország litván mintára szintén megkezdte a határkerítés felépítését. A tervezett 5,5 méter magas fal 180 kilométer hosszúságban fog húzódni a fehérorosz határ mentén. Egészen az november 8-i eseményekig a tervek szerint 353 millió euróba kerülő határvédelmi rendszert több kritikus is pénzkidobásnak nevezte. Az Amnesty International kutatója, Barbora Cernusakova egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kerítés „pusztán nehezebbé teszi az utat, de nem fogja hatékonyan kezelni a migrációt”.

A hétfői eseményeket követően azonban ismét bebizonyosodott, hogy a sikeres migrációkezelésnek a minimum elvárása a határkerítés megléte – állapítja meg a Migrációkutató Intézet elemzése.

„Minden forgatókönyvre felkészültünk” – haderőnövelés a határ mentén

Lengyelország a növekvő biztonsági kockázatra való tekintettel bővíteni kezdte a határőrség, a rendőrség és a katonaság létszámát is a fehérorosz határ térségében. A védelmi minisztérium adatai szerint az országnak jelenleg 12 ezer katonája van a régióban a korábbi 10 ezerrel szemben. Teljes készültségbe helyezték emellett a lengyel hadsereg tartalékosait. „Minden forgatókönyvre felkészültünk” – nyilatkozta Mariusz Kamiński lengyel belügyminiszter hétfő reggeli tweetjében.

A Fehéroroszországgal szintén határos Lettország „riasztónak” nevezte a fejleményeket.20 Az üggyel kapcsolatban a fehérorosz ellenzék Litvániába menekült vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja is megszólalt, aki határozott válaszadásra szólította fel az EU-t és az ENSZ-t. „A fehérorosz rezsim mesterségesen növeli a feszültséget a határ mentén – a migránsokat fegyveres férfiak uszítják az EU határára” – írta egy tweetjében. „A csempészetnek, az erőszaknak és az emberietlen bánásmódnak véget kell vetni” – tette hozzá.

Azonosítatlan egyenruhások és „megafondiplomácia”

Lengyelország november 5-én aggasztó hírt tett közzé. Állításuk szerint egy fehérorosz katona fényjelző rakétával próbált rálőni a lengyel határmenti alakulatokra, akik a határ lengyel oldalán állomásoztak. Mindeközben más fehérorosz tisztek a határ menti kerítés lebontásával próbálkoztak meg. A fejlemények megint csak növelték a feszültséget a két állam között. „Újabb provokációk a határon. Tegnap egy fehérorosz katona jelzőrakétával próbált a lengyel katonák közé lőni. Szerencsére a fegyver nem sült el” – írta a lengyel védelmi minisztérium a Twitteren.

 „Száz méterrel arrébb öt felfegyverzett fehérorosz próbálta lerombolni a határkerítésünket, miközben azt skandálták, hogy lengyel katonákra mennek lőni” – tette hozzá. Mindez azután történt, hogy Lengyelország állítása szerint november 1-jén „felfegyverzett, azonosítatlan egyenruhások” lépték át a határt Fehéroroszország irányából. Stanislaw Zaryn elmondta, hogy a vélhetően fehérorosz katonák 300 méterre hatoltak be Lengyelország területére. Az azonosítatlan egyenruhásokkal egy lengyel járőr szembe is szállt. Beszámolója szerint a vélhetően fehérorosz katonák „újratöltötték fegyvereiket, majd elmentek” – mondta Zaryn.

A lengyel állításokra válaszul Fehéroroszország bekérette szomszédos állama vezető minszki diplomatáját. A fehérorosz külügyminisztérium szerint a lengyel vádak alaptalanok. Minszk azzal vádolja Lengyelországot, hogy „megafondiplomáciával” kommunikál és „dogmatikus nyilatkozatokat tesz a médiának”, melyek mögött nincsenek bizonyítékok. A lengyelek eddig összesen háromszor kérették be a varsói fehérorosz ügyvivőt a külügyminisztériumba, hogy hivatalos diplomáciai tiltakozást adjanak át neki. Anton Bihovszkij, a Fehérorosz Állami Határőr Bizottság szóvivője a Szputnyik Belarusz hírügynökségnek azt mondta, hogy a lengyel fél igaztalan, tényeknek beállított hazugságokat talál ki. „A szomszédos oldalon tovább eszkalálják a helyzetet a határon kialakult incidens körül. A lengyel védelmi minisztérium képviselői valójában maguk is provokátorok” – idézte őt a Szputnyik.

Moszkva is megszólalt az ügyben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője aggodalmát fejezte ki az események miatt és reményének adott hangot, hogy a lengyel-fehérorosz határon történt események nem alakulnak át Oroszország biztonságát veszélyeztető tényezővé. „Meglátásunk szerint a fehérorosz szakemberek nagyon felelősségteljesen dolgoznak” – tette hozzá Peszkov. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden megbeszélést folytatott Lukasenkával a migránsáradat kapcsán a Kreml közlése szerint.

Az Európai Bizottság közleményében azzal vádolta meg Fehéroroszország vezetőjét, hogy „embertelen, gengszter-stílusú megközelítést” alkalmaz a migránsokkal kapcsolatban, akiket hamis ígéretekkel csábít az országba.

Konklúzió

Litvánia, egy másik Fehéroroszországgal határos EU- és NATO-tagállam, szintén bejelentette a hétfői események hatására, hogy katonákat vezényel a határ menti régióiba a tömeges illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. Agne Bilotaite belügyminiszter elmondta, hogy Vilnius hétfőn mérlegeli a rendkívüli állapot ismételt kihirdetését a régióban. (A döntés megszületett, Litvánia keleti régióiban ismét rendkívüli állapot van.)

Tadeusz Giczan újságíró mindeközben aggasztó adatokra mutatott rá. Beszámolója szerint a minszki nemzetközi repülőtér új menetrendet tett közzé a következő télre, amely szerint hetente legalább 55 repülőgép érkezik majd a fehérorosz fővárosba a Közel-Keletről december és február között. Az Európai Bizottság és a nemzetközi civil szervezetek azonban elsősorban nem a tömeges erőszakos határátlépési kísérletre, vagy a fehérorosz hibrid hadviselési játszmáira összpontosítottak az utóbbi hetekben. A Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson osztotta több civil szervezet aggodalmát, melyek szerint a „lengyel hatóságok számos illegális és embertelen kísérletét dokumentálták”. Az Amnesty International emellett arra is panaszkodott, hogy a határon 17 afgánt „erőszakosan kényszerítettek vissza” Fehéroroszországba a lengyel határőrök.

A Migrációkutató Intézet teljes gyorselemzése itt olvasható.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még