Glenn Youngkin, a virginiai republikánus kormányzójelölt győzelmi beszéde előtt Chantillyben, Virgina államban. EPA/Ken Cedeno / POOLA keddi szavazás előestéjén még holtverseny kialakulását rögzítették a közvéleménykutatók az egyesült államokbeli Virginiában, ahol feszült politikai légkörben zajlott a küzdelem az állam következő kormányzójának megválasztásáért. Virginia kormányzóválasztásának demokrata indulója, a 64 éves Terry McAuliffe 2017-ig ült az állam kormányzói székében, alkotmányos előírások miatt az elmúlt négy évre azonban át kellett adnia a választáson nyertes helyettesének. Idén arra számított, hogy egy második ciklust is eltölthet a hagyományosan baloldali szavazattöbbséggel irányított állam kormányzói palotájában, ám néhány hete még biztosnak tűnt győzelme elé időközben több akadály is gördült.
Joe Biden elnök nagy zöldreformterve ugyanis időközben elakadt a Kongresszusban, ezért McAuliffe a 2024-es elnökválasztásra is bejelentkezett Donald Trump alakjával riogatva próbálta aktivitásra bírni a bizonytalan demokrata szavazókat.
Szabályos előzés jobbról
McAuliffe esélyeit tovább apasztotta bejelentése, miszerint ha kormányzó lesz, a szülők hozzájárulásától függetlenül zöld jelzést ad az LMBTQ-érzékenyítésnek az állam iskoláiban. A Breitbart közben kinyomozta: a politikus egy olyan magániskolába járatja a gyerekét, ahol nem tartanak ilyen jellegű foglalkozásokat. Rossz ómennek bizonyult McAuliffe-nek üzletember ellenfele, az 54 éves Glenn Youngkin színre lépése is, akinek az iskolai érzékenyítésre adott kemény bírálatával és a genderideológia terjesztését ostorozó kampányával serkentette szavazásra a republikánus és mérsékeltebb liberális választópolgárokat.
A választásokat megelőző közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a két aspiráns nagyjából azonos esélyekkel indulhat a kormányzói székért. McAuliffe sokáig markánsan vezetett a versenyben, ám hétpontos hátránya elpárolgott az utolsó napokban, a FiveThirtyEight politikai elemző weboldal szerint a választás napján Youngkin már egy ponttal beelőzte ellenfelét. Ez azért is meglepetés, mert Youngkin újonc politikusnak számít: csupán tíz hónapja jelentette be, hogy indul a választáson, tavaly őszig egy magántőke alapot vezetett.
A kampány hajrájában szintén az ő malmára hajtotta a vizet egy botrányos eset is. Hatalmas felháborodást váltott ki ugyanis, hogy egy szoknyát viselő transznemű fiatal megerőszakolt egy 15 éves lányt a WC-ben, az eset után ráadásul az áldozat apját tartóztatta le a rendőrség, mert tiltakozni próbált. Youngkin megígérte, hogy kivizsgáltatja az ügyet, valamint kezdeményezni fogja a Black Lives Matter-mozgalom szimpatizánsai által is propagált „kritikai fajelmélet” betiltását. Október 23-én virginiai kampányrásegítő útján Barack Obama is kiállt amellett, hogy az iskolákban tanítsák a faji teóriát, amelynek lényege voltaképpen, hogy a fehérek elnyomók és rasszisták.
McAuliffe és Youngkin, demokraták és republikánusok versengése tehát olyan fontos kérdéseket érintett, amelyek az utóbbi időben politikai gyújtóponttá váltak az Egyesült Államokban, a virginiai választási eredménynek pedig még Biden alelnöke szerint is az állam határain túlmutató következményei lesznek.
Proxy-háború
Ami Virginiában történik, nagyrészt eldönti, mi történik majd 2022-ben, 2024-ben és a későbbiekben
– fogalmazott Kamala Harris a választások előtt.
Október végén Joe Biden is elment Virginiába McAuliffe mellett kampányolni, ám beszédében végig Donald Trumpot démonizálta, és megpróbálta Youngkint a volt elnök egyik legnagyobb híveként beállítani. Pedig a Trump-tábor legsúlyosabb vádját, amely szerint a 2020-as választásokat elcsalták a demokraták, a jobboldaliak többségével ellentétben Youngkin nem hangoztatta a kampányában, inkább egy mérsékeltebb utat választott.
A szembenálló felek végig úgy tekintettek a virginiai csörtére, mint a Biden és Trump között zajló proxy-háborúra.
A republikánusok az LMBTQ-propaganda, a koronavírus-rendelkezések, az infláció és a magas gázárak ellen tiltakoztak, miközben a demokraták sem voltak egységesek a Fehér Ház politikája miatt, ami szintén visszafogta a szavazóik lelkesedését. A demokraták egyértelműen bajban vannak: Biden az országos választásokon ugyan több mint tíz százalékponttal nyerte meg Virginiát, de elnöki támogatottsága 43 százalékra csökkent, Virginiában pedig, amely a világ legnagyobb haditengerészeti állomása található és az állam több mint 100 ezer katonának ad otthont, igen kevés szavazó lehet elégedett Bidennel a kaotikus afganisztáni csapatkivonások miatt.
Fekete, nő, republikánus
Jelzésértékű, hogy Winsome Sears, Virginia most megválasztott jamaikai származású kormányzóhelyettese férjével együtt szintén az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált. A jobboldali politikus az első fekete nő – ráadásul republikánus -, akit megválasztottak Virginia államban. Győzelmi beszédében Sears bírálta a liberálisok kritikai fajelmélettel kapcsolatos nézeteit, és üzent a demokratáknak, akik szerint az Egyesült Államokban a fehér rasszista elnyomás még mindig meghatározó:
– mondta.
Youngkin az exit poll szerint nem csak az állam lakosságának 72 százalékát kitevő fehér szavazóknál nyert magabiztosan, de az öt százalékot kitevő latino, spanyol ajkú szavazóknál is. Az Egyesült Államokban több más államban is voltak választások vagy népszavazások ezen a napon. A demokraták Minneapolisban, Minnesota állam legnagyobb városában is vereséget szenvedtek a népszavazáson, amelyen a választópolgárok hatalmas többséggel utasították el a rendőrség megszüntetését, helyette pedig a rendőröket csak szükség esetén bevető „közbiztonsági osztály” létrehozását.
Címlapkép: A republikánus párti Glenn Youngkin támogatóihoz beszél a Virginia állambeli Chantillyben 2021. november 3-án, miután megnyerte a kormányzóválasztást Virginia államban (Forrás: MTI/EPA/Pool/Ken Cedeno)