Morawiecki a vitában azt mondta: aggodalmat kelt, hogy az unió felosztotta Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra.

Kijelentette: a játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük, betartásuk mindenki számára kötelező, beleértve az uniós intézményeket is. Erről szól a jogállmaiság – emelte ki.

Hozzátette: vannak különbségek és Lengyelország azt szeretné, ha ezeket a különbségeket tiszteletben tartanák, a szuverén országok döntéseivel együtt. A kettős megközelítés modelljét azonban fel kel számolni – mondta. Kiemelte: ha az uniós intézmények átlépik a szerződések szerinti kompetenciájukat, arra a tagállamoknak reagálniuk kell.  Az Európai Unió nem egy állam, az uniós szerződések által összekötött huszonhét szuverén tagország alkotja. A jogköröket a tagállamok ruházták az uniós intézményeknek, számos terület azonban nemzeti hatáskörben van és abban is marad – mondta.

Szavai szerint ha valakik nemzetek nélküli „szuperállamot” akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség. Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak – mondta.

„Ezt nem látjuk a szerződésekben” – mondta. Lengyelország elképzelése más, mint az európai centrealizmus –tette hozzá. Morawiecki azt hangoztatta, hogy a demokráciadeficit sosem öltött olyan mértéket, mint az elmúlt években. A döntések zárt ajtók mögött születnek, ami fenyegető a tagállamok számára – tette hozzá a lengyel kormányfő.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszédében kijelentette: a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait.

„Mélyen aggaszt a kialakult helyzet, a lengyel ítélet közvetlen kihívást jelent az Európai Unió jogrendjének egységére ”– fogalmazott. Azt mondta, az uniós bizottság kezdeményezte párbeszéd ellenére a helyzet romlik Lengyelországban, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága is megerősített. Ez csúcsosodott ki az ország alkotmánybíróságának ítéletében – hangoztatta.

Csak a közös jogrend biztosít egyenlő jogokat, jogbiztonságot, kölcsönös bizalmat a tagállamok között, és ezáltal közös uniós politikákat – mondta. Hangsúlyozta: független bíróságok nélkül nehezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik. Az Európai Bizottság szükség esetén jogi lépéséket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket – közölte. „Nem tehetjük, és nem is engedjük, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket ”– fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

A lengyel alkotmánybíróság október elején megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a vita során elmondott felszólalásában kifejtette: annak a nyugati hatalmi elitnek a képviselői, „akik odadobtak minket a szovjet birodalomnak”, akiknek vezetői „véreskezű diktátorokkal paroláztak”, a jelenlegi, Európát érintő számos és példátlan kihívás közepette hazugságokat és rágalmakat ismételgetve, előítéletesen és gyűlölködve a magyarokat és a lengyeleket zaklatják.

„Tudniuk kell, mi a saját erőnkből vívtuk ki a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, azt önökkel szemben is meg fogjuk védeni”– fogalmazott.

Trócsányi László fideszes EP-képviselő a vita során kijelentette:, az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, elsőbbsége ugyanakkor nem teljes. Többször fordult elő olyan eset, amikor az uniós jog elsőbbségét nem lehetet garantálni, ahogyan ez a lengyel döntés esetén is történt – emlékeztetett.

A képviselő úgy vélekedett, hogy a jogi vitából nem szabad politikai vitát csinálni. Jobb lenne, ha az uniós intézmények figyelembe vennék azt is, hogy nem lehet fenyegetni a tagállamokat, nem erővel, hanem ésszel kellene eljárniuk – tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt állította: hatalmuk bebetonozására a lengyel és a magyar vezetők erkölcstelen háborút indítottak Európa ellen, megkérdőjelezik az uniós jogot, és az EU-ból történő kilépés gondolatával játszanak. Számos kihívás közepette Európának önös érdekű politikusok kicsinyes hatalmi játszmájában kell részt vennie. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a folyamat megállítására – jelentette ki a képviselő.

A lengyel alkotmánybíróság október elején megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.