A Baloldali Párt (Die Linke) kommunista utódpárt korábban közölte, hogy nem hajlandó olyan kormányba belépni, amelyik a NATO tagja, Németország lépjen ki a NATO-ból, egy hete azonban már visszakozott a párt. Mégsem kell szerinte kilépni a NATO-ból, csak a katonai akciókat szeretnék ellenőrizni, és hogy a katonai költségvetést ne emeljék drasztikusan – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
Vasárnap volt a három kancellárjelölt vitája, melyen a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és a Keresztényszociális Uniót (CSU) Armin Laschet képviselte, a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) Olaf Scholz és a Zöldeket Annalena Baerbock. Utóbbi két politikus bejelentette, hogy ők akarnak kormányozni, céljuk pedig CDU–CSU ellenzékbe küldése.
Ám a németek 32 százaléka még nem döntötte el, hogy kire szavaz a vasárnapi választáson
– tette hozzá a szakértő.
Angela Merkel kancellár pedig emelt fővel szeretne visszavonulni, vagyis úgy hogy a CDU–CSU kormányon marad. Nincs még egy olyan német politikus – jobb- vagy baloldali –, aki képes lenne a merkeli űrt betölteni, hiszen ő vezette Európát, ő volt a világ legbefolyásosabb női politikusa – mondta a szakértő.
Nincs másik olyan karizmatikus politikus, mint Merkel: Scholz egy kiváló szakember, de nem több, Annalena Baerbock 41 éves, fiatal, tehetséges, de nem egy karizmatikus politikus, Laschet tartományi miniszterelnök nem nőtt fel ahhoz, hogy Németország kancellárja legyen – Nógrádi György szerint pedig emiatt egy űr lesz a német politikában Angela Merkel után.
Januártól a G7-es, tehát a világ hét legfejlettebb gazdasági országát tömörítő szervezet elnöke Németország lesz, vagyis a német szerep fölértékelődik, kulcskérdés, hogy ki lesz a kancellár, és hogy mikor jön létre az új német kormány. Ugyanis amíg nincs új kormán, ügyvezető kancellárként Angela Merkel marad, ezért érdekes kérdés, hogy hány hét vagy hány hónap lesz, amire elosztják a hatalmi pozíciókat.