Megkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése, az ismételten erősödő migrációs nyomás, az EU és Törökország, valamint az EU és Oroszország közötti kapcsolatok szerepelnek.
A személyes részvétellel tartott értekezlet az António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott véleménycserével kezdődött a globális kihívásokról és geopolitikai kérdésekről.
Charles Michel európai tanácsi elnök előzetes tájékoztatása szerint a tagállami vezetők mindenekelőtt áttekintik a járvánnyal és az oltóanyagokkal kapcsolatos helyzetet, és megvitatják a vonatkozó koordinációs erőfeszítések eredményét. Foglalkoznak az EU-n belüli szabad mozgás jogával kapcsolatban még fennálló akadályokkal és a határátkelést megkönnyítő uniós oltási igazolvány bevezetésével. A gazdaság járvány utáni talpra állásának felgyorsítása érdekében áttekintik az uniós helyreállítási alap végrehajtásának állását is.
Az Európai Tanács napirendjén szerepel a migráció kérdése, a tagállami vezetők ezzel összefüggésben a hátárvédelem helyzetét és annak lehetőségét vitatják meg, hogy az EU miként tudja támogatni azokat az országokat, melyek gazdasági helyzete lakosságuk elvándorlásához vezethet.
The EU has responded to the #COVID19 crisis in a way no EU country could have done alone.
But there is no time, nor room for complacency.
We draw up 10 lessons learnt from the pandemic of what has to be improved now and what can be done better in the future. #StrongerTogether
— European Commission ?? (@EU_Commission) June 19, 2021
A tanácskozás napirendjén továbbá külpolitikai kérdések szerepelnek, köztük az Európai Unió Törökországgal fenntartott kapcsolatainak alakulása, valamint az EU és Oroszország közötti viszony.
Az Európai Tanács végezetül ki fog térni az EU Fehéroroszországgal kapcsolatos politikájára. Ennek keretében átbeszélik az elcsaltnak tartott tavalyi elnökválasztás nyomán kirobban tüntetések erőszakos elfojtásáért felelősökkel szemben hozott, valamint a Ryanair légitársaság járatának májusi, minszki kényszerített leszállása miatt bevezetett uniós szankciókat.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcsra érkezve sürgette, hogy Európai Unió tartson csúcstalálkozót Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével a kapcsolatok javítása érdekében.
A francia elnök szerint ez a fajta kapcsolatfelvétel „szükséges az európai kontinens stabilitásához”, és az uniós országok sem folytathatják „a pusztán reaktív alapon történő kommunikációt” Oroszországgal kapcsolatban. Macron Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi genfi találkozóját említette párbeszéd újbóli megkezdésének további okaként, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ez az uniós tagállamok részéről egységesen kell, hogy történjen.
A német kancellár csütörtökön azt sürgette, hogy az EU „minél előbb lépjen közvetlen kapcsolatba” Moszkvával. A csúcstalálkozóra érkezve, azt hangsúlyozta, nemcsak az Egyesült Államoknak, de az uniónak is meg kell teremteni az Oroszországgal való tárgyalási lehetőségeket, mivel „nincs más módja a konfliktus megoldásának”.
Németország és Franciaország tervét Sebastian Kurz osztrák kancellár is támogatta. „Nagyon örülök, hogy végre van egyfajta elmozdulás az Oroszországgal való párbeszéd irányába” – mondta Kurz a csúcson jelenlévő újságíróknak, hozzátéve, hogy számos, Oroszországgal kapcsolatos kérdés, például a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktus, sokkal közelebb áll az EU-hoz, mint az Egyesült Államokhoz, ezért is fontos az unió szerepvállalása ebben a helyzetben.
Más tagállami vezetők ugyanakkor fenntartásokkal közelítették meg a Németország és Franciaország által felvetett javaslatot. Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a párbeszéd újraindítása „csak akkor lehetséges, ha Oroszország felhagy agresszív politikájával”.
Lengyelország számára nyilvánvaló, hogy nem lehet magas szintű dialógust folytatni úgy az orosz vezetéssel, amikor az hibrid támadásokat intéz ellenünk és a szomszédaink ellen" - jelentette ki.
Mark Rutte holland miniszterelnöknek kijelentette: nincs kifogása a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó EU-csúcstalálkozóra vonatkozó francia-német javaslat ellen , de ő maga nem kíván azon résztvenni. Az Oroszországgal való viszony érzékeny téma Rutte számára, mivel 196 holland állampolgár halt meg az MH17-es repülőgépjárat 2014-es tragédiájában, amelyért Hollandia és a nemzetközi közösség nagy része Oroszországot tartja felelősnek.
Kaja Kallas észt miniszterelnök arról beszélt, hogy a legutóbbi csúcstalálkozón az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy Oroszország politikája igen nagy veszélyt jelent Európa számára, míg Gitanas Nauséda litván elnök nem vetette el az orosz-EU csúcstalálkozó javaslatát, de óvatosságra intett.
„Ha annak ellenére kezdjük el a párbeszédet, hogy Oroszország nem változtat politikáján, az rossz jelzést fog küldeni keleti partnereinknek” – mondta a csúcstalálkozóra érkezve.
A francia-német javaslat nem tér ki arra, hogy az EU mind a 27 tagállamát felölelő csúcstalálkozóra vonatkozik-e, vagy csak egy szűkebb körű találkozóról lenne szó.
Az EU-orosz csúcstalálkozókat felfüggesztették 2014-ben, miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. A tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján napirenden lesz annak a kérdése is, hogyan kellene az uniónak kezelni az egyre fagyosabbá váló viszonyt Oroszországgal.
