Az EU elvárja, hogy London betartsa kötelezettségvállalásait

 

Az Európai Unió elvárja, hogy az Egyesült Királyság is maradéktalanul betartsa az EU-tagságának megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodásban szereplő kötelezettségvállalásokat, különösen az egyezmény Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének végrehajtása tekintetében – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben kedden.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással kapcsolatos tárgyalások eredményéről tartott vitájában Ursula von der Leyen kiemelte, hogy az unió számára aggodalmat keltenek a megállapodás ideiglenes alkalmazása óta London részéről tett egyoldalú lépések. A megállapodás megerősítése ezért is alapvető fontosságú, ugyanis a közösség egységét, a felelősséget és a szolidaritást jelképezi az európai polgárok és az Európai Unió védelmében.

Az elnök felidézte:


a jólét és a béke érdekében betartani szükséges megállapodás védi a polgárokat és a jogaikat, az utazók, a munkavállalók, a cégek és a halászok számára biztosítja a szabályozások folytonosságát, megvédi a belső piac egységét, és garantálja az egyenlő versenyfeltételeket.

A védelem magas szintjét biztosítja egyebek mellett a munkavállalói jogok, a környezetvédelem, az adóátláthatóság és az állami támogatások területén, illetve kötelező érvényű vitarendezési mechanizmusokat tartalmaz.

Az EU közös megoldásra törekszik Londonnal, az egyoldalú megoldások ugyanis nem vezetnek sehova” – fogalmazott. Hozzátette: az EU megfelelő eszközökkel rendelkezik majd ahhoz, hogy a mindkét fél által elfogadott megállapodás pontjainak betartását kikényszerítse. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség az eszközök használatára. Következő lépés most az, hogy a felek meghatározzák a megállapodásban rögzített pontok teljesítésének menetrendjét konkrét határidőkkel – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Michel Barnier, a Brexit-megállapodás korábbi uniós főtárgyalója beszédében hangoztatta:

a Brexit válás, amely egyszerre figyelmeztetés és kudarc az Európai Unió számára. Az uniónak le kell vonnia a brit kiválás tanulságait, és feladata, hogy megértse: miért szavazott a britek több mint 50 százaléka a válásra.

Meg kell találnia a választ a harag és a populizmus erősödésére uniós és tagállami szinten, és bizonyítania kell az EU hozzáadott értékét a biztonsághoz és a közösség egységéhez – tette hozzá.

Győri Enikő fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában mindenekelőtt kiemelte: mivel a polgároknak és a vállalatoknak stabilitásra van szükségük, elengedhetetlen, hogy az egyezmény május 1-jével életbe lépjen.

Véleménye szerint az EU elsődleges feladatának – a polgárok és a vállalatok érdekeit szem előtt tartva – annak nyomon követésének kell lennie, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett uniós polgárok jogai ne sérüljenek, illetve a cégekre vonatkozó versenyfeltételek egyenlőek legyenek a csatorna két partján.

Noha megállapodás nélkül a negatív hatások sokkal erősebbek lennének, a britek távozásával mindkét fél veszít, ahogy azt a lanyhuló kereskedelmi forgalom is mutatja január óta – hívta fel a figyelmet. „A két fél közötti baráti kapcsolatoknak fenn kell maradniuk, a sérelmeken túl kell jutni. E nélkül a veszteségeink csak nagyobbak lennének” – tette hozzá Győri Enikő.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője felszólalásában egyebek mellett elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vízumpolitika területén a megkülönböztetésmentességre vonatkozó záradék ellenére

az Egyesült Királyság eltérő díjakat alkalmaz öt ország állampolgárainak szezonális munkavállalói és az egészségügyi dolgozók vízumai esetében.

Az, hogy az Egyesült Királyság kormánya a záradékot a már most megpróbálja kijátszani, veszélyes precedenst teremt – hívta fel a figyelmet. Az Európai Bizottságnak a rendelkezésére álló valamennyi jogi eszközt alkalmaznia kell a megállapodás teljes körű végrehajtásának biztosítására, ideértve a vízumkérdés mellett a mobilitással összefüggő viszonosság elvét is – mondta.

A képviselő emellett reményét fejezte ki, hogy a felek meg fogják erősíteni együttműködésüket a diákcsereprogramok területén egy, a felek között létrejövő hallgatói rendszer megvalósítása által.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak ugyanakkor idén január 1-jén lejárt, és ezzel egy időben megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az uniós és brit tárgyalók december 24-én egyeztek meg az unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról.

A megállapodás a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelem mellett halászatra, energiaügyekre, biztonsági kérdésekre és a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat tartalmaz. Az EP hozzájárult ahhoz, hogy a megállapodást január elsejétől április 30-ig ideiglenesen alkalmazzák, azonban a végleges alkalmazáshoz egy további parlamenti hozzájárulásra van szükség.

Az EP-képviselők a keddi vitát követően szavaznak arról, hogy hozzájárulnak-e a végleges alkalmazáshoz. A szavazások eredményét szerdán reggel teszik közzé.

A címlapfotó illusztráció.