×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Folytatja a nyomásgyakorlást az Európai Parlament a jogállamisági vitában

 

Egy új javaslat szerint megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt a 7-es cikkely szerinti eljárásban. Ezzel azt akarják elérni, hogy már minősített többséggel is lehessen dönteni az egyes tagállamok elleni szankciókról – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.

Kezdik kibontani a jogállamiság témakörét, rájöttek az európai parlamenti képviselők, hogy nem olyan egyszerű kérdéskörrel, problémával állnak szemben, hiszen a jogállamiságról földrajzi értelemben is beszélhetünk – tehát az angol rule of law rendszer nem ugyan az, mint a francia konstitucionalizmus – de a formális jogállamisági szempontok is különböznek, vagyis bizonyos intézmények egyes tagállamban megvannak, máshol nincsenek – mondta ifjabb lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

Ezt tehát szakértői kérdésnek kellene tekinteni, de a politikusok döntenek. Most van egy baloldali és liberális tömb, amihez csatlakozott az Európai Néppárt, illetve annak túlnyomó többsége, és vannak a konzervatívok, szuverenisták, akik elvi alapon, tehát nemcsak Magyarország és Lengyelország védelmében, támadják ezt a zsarolásra is alkalmas nyomásgyakorlási eszköztárt, amelynek most már több eleme van.

Az egyik az az elfogadott jogállamiság mechanizmus, amit tavaly decemberben hoztak tető alá, és amely úgy szól, hogyha az uniós források elosztásánál sérül a jogállamiság, akkor ennek a források megvonása lehet az egyik következménye” – tette hozzá az alkotmányjogász.

Az Európai Parlament most azzal foglalkozik, hogy bizonyos döntéseket, például a 7-es cikkely szerinti eljárást, most már egyszerű többséggel is el lehessen fogadni.

Ifjabb Lomnici Zoltán elmondta, hogy a 2/1992-es alkotmánybírósági határozat egyértelműen kiemelte, a jogállamiság alapfeltétele a jogbiztonság, ezt nemzetközi sztenderdekre hivatkozva tette meg, és hogyha ez így van, akkor a jogbiztonságnak az alapvető eleme a visszamenőleges hatály tilalma. Ez az emberi jogok európai egyezmények 7-es cikkében is benne foglaltatik.

Ha visszamenőleges hatály tilalmát megszegik, akkor az uniós joggal mennek szembe azok, akik úgy gondolkoznak, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást – amely folyamatban van, most jelenleg Lengyelország és Magyarország vonatkozásában – megváltoztatják, majd ezt a megváltozott eljárásrendet alkalmazni kívánják a két folyamatban lévő eljárásban, az egyértelműen sérti az uniós jogot, sérti az uniós jog elveket” – tette hozzá a Századvég jogi szakértője.

Lomnici Zoltán elmondta, hogy „Hidvégi Balázs európai parlamenti képviselő nem véletlenül hivatkozott arra, hogy

a legfontosabb eredmény tavaly  decemberben az volt, hogy az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők kimondták: ideológiai alapon nem lehet tagállamokat megítélni és megbélyegezni.

Ez az egyetlen igazi reménysugár, amely az elkövetkező években fogódzót jelenthet azoknak az államoknak, akik valamilyen oknál fogva esetlegesen célkeresztjébe kerülnek egyes európai intézményeknek, így például az Európai Parlamentnek” – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.


A címlapfotó illusztráció.