×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Egyre feszültebb a helyzet a Donyec-medencében, Putyin ukrán provokációról beszél

 

Hatalmas méretű orosz katonai tábort fedezett fel 170 kilométerre az ukrán határtól, az oroszországi voronyezsi területen a független bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport. Eközben a Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az uniós országok az orosz csapatösszevonás visszafordítását követelték.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (középen) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 8-án. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Az Ukrajinszka Pravda hírportál idézve a CIT következtetését azt írta, hogy az orosz erők elrendezése „inkább támadó, mint védekező jelleget mutat”. Ruszlan Levijev, a CIT vezetője a BBC Ukrajnának elmondta, hogy helyi lakosok által készített videófelvételek alapján találták meg a Voronyezs közelében lévő tábort.

A táborban szavai szerint nagy mennyiségű nehézfegyver van, köztük harckocsik is. A tábor nagyjából három-négy kilométernyi hosszú mezőn terjeszkedik.

„Az általunk megfigyelt felszerelések jelentős része a központi katonai körzethez tartozik, azaz az egységek több száz, több ezer kilométert tettek meg Voronyezsig” – idézte az Ukrajinszka Pravda a CIT-et.

A CIT által rögzített videófelvételeken láthatók még katonai harckocsihordozók, amelyek TOS típusú nehéz lángvető rendszert és gyalogsági harci járműveket szállítanak a térségben. Egyéb videófelvételeken páncélozott harckocsik és tartályszállítók haladása látható, továbbá videóra rögzítettek Uragan rakéta-sorozatvetőket is.

Putyin ukrán provokációkról beszél

A Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint a két vezető aggodalmát fejezte ki a Donyec-medencében kialakult feszültség fokozódása miatt. Hangsúlyt kapott, hogy az ukrán félnek a korábban vállalt kötelezettségeinek megfelelően közvetlen párbeszédet kell kezdenie Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint jogi formába kell foglalni a Donyec-medence különleges státusát.

A konfliktusban szembenálló feleket visszafogottságra és az alternatíva nélküli 2015-ös minszki megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások felélénkítésére szólították fel.

Putyin és Merkel kifejezte készségét Moszkva és Berlin erőfeszítéseinek további szoros koordinációjára a külügyminisztériumok és a vezetők politikai tanácsadói, továbbá a „normandiai négyek” formátum keretei között.

Nyílt fenyegetésbe kezdett Moszkva

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében. Mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység.

„Zelenszkij csapata elhatározta, hogy »katonai fenyegetés« címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot” – fogalmazott Kozak, aki úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére.

Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. Kozak ugyanakkor az ukrán vezetést a gyufával játszó gyerekekhez hasonlította. Arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében.

„Ma minden attól függ, hogy milyen léptékű lesz a tűzvész. Ha ott, ahogy az elnökünk mondja, Srebrenica lesz, nekünk a jelek szerint a védelmükre kell kelnünk”

– hangoztatta.

Kozak azt mondta, a konfliktust egy éven belül rendezni lehetne, ha az összes fél teljesítené vállalt kötelezettségeit. Sürgette a rendezési tárgyalások nyilvánossá tételét, és emlékeztetett rá, hogy korábban már javaslatot tett az eszmecsere online közvetítésére.

Szerinte a titkosításhoz az ukrán fél ragaszkodik, mert szerinte ez lehetőséget biztosít számára az ukrán közvélemény dezinformálására.

„Ha nem tesszük nyitottá a tárgyalásokat, sohasem fogunk megegyezni”– nyilatkozta a Kreml apparátusának helyettes vezetője.

Merkel a csapatösszevonás visszafordítását követelte

A berlini kormány közleménye szerint a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése során a német kancellár az orosz csapatösszevonás visszafordítását követelte Moszkvától. A kancellár követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le ezeket a csapatösszevonásokat – áll a közleményben, amely szerint a német kormányfő és az orosz államfő egyebek mellett Bosznia-Hercegovina helyzetéről és Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus ügyéről is tárgyalt.

A német kormány az utóbbi napokban visszafogottabban reagált a kelet-ukrajnai válságövezetben érvényes tűzszünet sorozatos megsértésére, és nemcsak az oroszbarát szakadárokat, hanem az ukrán erőket is a vérontás beszüntetésére szólította fel. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy fokozott figyelemmel követi a térségben elindult orosz csapatmozgásokat.

Németország mellett az EU és az Egyesült Államok is kifejezte aggodalmát az ukrán–orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt.

Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Az orosz déli katonai körzet sajtószolgálata közölte, hogy hadgyakorlat keretében tíz tengeri deszantos és tüzérségi hajó megkezdte az átkelést a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre.