×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egy katyni áldozat nevéhez is kötődik a magyar–lengyel barátság napja

 

Nem láttam olyan eseményt, amely e naphoz kapcsolódna, ám rájöttem, hogy ezen a napon született Korompay Emánuel, az egyik legnagyobb hős, akit említeni lehet a magyar–lengyel barátság okán – fejtette ki a hirado.hu-nak Joanna Urbańska. Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ebből az alkalomból kerestük fel a Budapesten működő Lengyel Intézet igazgatóját.

Isten kezét látom abban, hogy Magyarországra irányított: itt találtam meg férjemet, itt alapítottunk családot, ezt az országot második hazámnak tekintem – fejtette ki a hirado.hu-nak Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója.

Kiemelte: a Lengyel Intézetben nem csak ez a keddi nap, de az év minden napja a magyar–lengyel barátságról szól.

„Március 23-án tartjuk ezt az ünnepet, de egész évben igyekszünk elősegíteni a magyar–lengyel kapcsolatokat”

– fogalmazott.

Kérdésünkre, hogy mikor kezdett Magyarországra járni, elmondta: már az 1990-es évek végén, mikor elkezdett magyarul tanulni, nyáron ide látogatott „hogy verifikáljam, ez jó ötlet volt-e, és úgy láttam, hogy teljes mértékben igen. Folytattam tehát a magyar tanulást az ELTE-n is. Még mindig magyarul tanulok” – teszi hozzá a nyelvünket kitűnően beszélő igazgató, „életem végéig fogok tanulni. Ennek a nyelvnek a bája, hogy nem lehet megunni, s mindig lehet fejleszteni az ismeretén”.

Hozzátette: élete egy későbbi szakaszában szívesen foglalkozna majd Wass Albert műveinek lengyelre fordításával.

„Ez az ünnep hivatalos kereteket kölcsönöz a hagyományos lengyel–magyar barátságnak, és kiváló hátteret ad az államközi egyezményeknek, legmagasabb rangú találkozásoknak is. De ami ennél is fontosabb, lehetőséget nyújt a civil kezdeményezéseknek. Ami fontos a mostani helyzetben” – emeli ki Urbańska.

A Kollár János elnökletével működő Magyar–Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság 2005-ben kezdeményezte a Magyar Lengyel Barátság Emlékmű (két monumentális tölgyfa, Tóth Dávid szobrászművész alkotása) megépítését, a magyar–lengyel barátság nap megrendezését, a magyar és lengyel testvérvárosok találkozóját Győr városában. A két ország parlamentje, a lengyel szejm és az Országgyűlés 2007-ben nyilvánította ezt a napot a két nép barátsága napjává.

Amikor felvetettük, hogy kötődik-e valamilyen korábbi eseményhez, évfordulóhoz ez a nap, az igazgató ezt válaszolta:

„Nem láttam olyan eseményt, amely e naphoz kapcsolódna, ám rájöttem, hogy – véletlen-e vagy sem – ezen a napon született Korompay Emánuel Aladár, az egyik legnagyobb hős, akit említeni lehet a magyar–lengyel barátság okán. Ez a nap így új értelmet, dimenziót kap.”

(Korompay Emánuel Aladár [Budapest, 1890. március 23.–Harkov, 1940 tavasza] magyar, majd lengyel katona, a lengyel hungarológia egyik magyar úttörője, az első magyar–lengyel szótár szerkesztője. A Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékének magyar lektora, aki a lengyel hadsereg tartalékos századosaként részt vett a második világháborúban, ahol szovjet hadifogságba esett, és a sok ezer lengyel tiszt életét kioltó katyńi vérengzés magyar áldozata lett – a szerk.)

Az intézmény látogatottságáról elmondta: változatlan az érdeklődés a lengyel nyelv és kultúra iránt, „rendezvényeinket nagy számú érdeklődő látogatja. Fontos misszióink, hogy a lengyel–magyar barátság eszméit átadjuk a fiataloknak. Megmutatni, bebizonyítani nekik, hogy az együttműködés, a barátság nem pusztán közhelyek, hanem fontos értékek, amelyek jövőt teremthetnek számukra”. Szavaiból kiderült: nagyon népszerűek az online eseményeik, a Lengyel Intézet tevékenysége iránti érdeklődés a koronavírus-járvány időszakában is jelentős.

A két nép közös történelmi emlékei között tallózva az igazgató felidézte: kevesen tudják, hogy

a magyar katonák nemcsak az 1944-es varsói felkelés idején segítették a lengyeleket, de az ott állomásozó magyar egységek közbeléptek a lengyel lakosság védelmében a Volhyniában, az 1943 utáni, ukránok által elkövetett lengyelellenes mészárlások idején is.