Jóváhagyta az Európai Parlament szerdán az Európai Unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetését, így az uniós tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A koronavírus-járvány okozta károk helyreállításához szükséges hitelfelvételek járulékos költségei nem mehetnek a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GDP) rovására.
A testület brüsszeli plenáris ülésén 548 szavazattal, 81 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett elfogadott, hét év alatt 1074 milliárd eurót kitevő költségvetésről az Európai Unió Tanácsával november 10-én született megállapodás, melyet a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács a múlt héten tartott csúcsértekezletén erősített meg.
A költségvetés tételei között a korábbi évekhez képest jelentős többletforrás áll majd rendelkezésre egyebek mellett az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon és az Erasmus oktatási programokra, továbbá jelentős összegek fordíthatók majd a jövőbeli esetleges válságok kezelésére, illetve a legfontosabb programok kiegészítésére.
Az EP egyidejűleg elfogadta a költségvetés saját forrásairól és az összegek belső átcsoportosításáról szóló intézményközi megállapodást is.
Ennek értelmében a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítási alaphoz szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem a hosszútávú költségvetésben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén (GDP) alapuló hozzájárulásának a növelésével rendezni.
A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére.
A menetrendben 2021-től az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus,
továbbá egy új digitális díj, 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás, illetve az új egységes társaságiadó-alap szerepel.
A költségvetés és a helyreállítási alap teljes összegének legalább 30 százalékát a klímaváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát a biodiverzitási célokra kell fordítani. Ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.
A költségvetés átfogó prioritása továbbá a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.
Az Európai Unió Tanácsának még hivatalosan is el kell fogadnia az uniós költségvetést és az intézményközi megállapodást.
A címlapfotó illusztráció.
