×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hazánk és Lengyelország borította az uniós költségvetést

 

Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletei vezetőinek hétfői tanácskozásán, egyhangúság hiányában, nem született döntés az unió hosszútávú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról – közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője Twitter-üzenetében.

Sebastian Fischer kiemelte: „két uniós tagállam fenntartásai miatt” nem volt elegendő szavazat az Európai Unió 2021 utáni, hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag elfogadásához szükséges írásbeli eljárás megindításához.

Fischer közölte, az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.

Diplomáciai források szerint

a hosszútávú költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele.

A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz.

Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet – közölték.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást. A miniszterelnök már korábban felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.

Lengyelország is jelezte, hogy kész vétózni.

Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás.

Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.

Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos Twitter-üzenetében csalódottságának adott hangot, hogy a tagországok nem tudtak tovább lépni a költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos megegyezés irányába. A biztos arra szólította fel a tagállamokat, vállaljanak politikai felelősséget, és tegyék meg a szükséges lépéseket a teljes csomag véglegesítéséhez. Ez nem az ideológiákról szól, hanem a második világháború óta legsúlyosabb válságot megélő állampolgárok segítségéről – tette hozzá Hahn.

Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke azt írta: aki ellenzi a jogállamiság elvét, az Európa ellen beszél. Kiemelte: erről világos álláspontot vár az EPP összes pártjától. Az alapvető értékek ellenzőit a továbbiakban senki sem védheti meg – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.