Magyarország és Lengyelország „a liberális ideológiai véleményelnyomással” szembeni együttes fellépés érdekében közös összehasonlító jogi intézetet hoz létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Szijjártó Péter azt mondta: a nemzeti érdeket egyértelműen előtérbe helyező, keresztény alapokon politizáló két patrióta kabinet politikája sokszor megemészthetetlen a „nemzetközi liberális fősodor” számára, amely ezért folyamatosan támadja a két országot.
A közös jogi intézet „a kellő jogi biztonságot, bázist és tudást fogja felhalmozni a liberális ideológiai véleményelnyomással szemben” – emelte ki. Szijjártó Péter kifejtette: Lengyelország nemcsak Magyarország barátja, hanem bajtársa és legszorosabb szövetségese Európában.
A magyar külpolitika érdekérvényesítő-képessége nagymértékben múlik a V4-ek erején, illetve Magyarország és Lengyelország szövetségének erősségén. Ezért annak fókuszában mindig ott van a magyar-lengyel kapcsolatok és a visegrádi csoport (V4) folyamatos erősítésének szándéka – húzta alá.
Hangsúlyozta:
a V4-ek ma a legszorosabb, leghatékonyabb és a legeredményesebb szövetség az Európai Unión belül.
„Az európai jövőről szóló kőkemény vitákat is ezen szolidaritás és együttműködés talaján vívjuk meg” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter leszögezte: Lengyelország és Magyarország elutasítja az Európai Bizottság (EB) új migrációs paktumát, mivel az egy migrációbarát, a bevándorlást inspiráló dokumentum, amely újabb és újabb migrációs hullámok megindulásának veszélyével fenyeget, valamint – máshogy nevezve, de abban – továbbra is szerepel a kötelező betelepítési kvóta.
„Az továbbra is vörös vonal, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan” – rögzítette, hozzátéve, hogy a V4-ek továbbra is folytatják a migráció megállítására irányuló sikeres politikájukat. Kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány kezelésére a Visegrádi Koordinációs Központ felállítását is kezdeményezték Lengyelország vezetésével.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy Varsó és Budapest között létre kell hozni a gyorsvasúti kapcsolatot Szlovákián és Csehországon keresztül.
Az előkészítő tárgyalások már zajlanak, a tervek szerint a felek a beruházás alapjait rögzítő dokumentumot még az idén aláírják – jelezte.
Zbigniew Rau a két ország szoros kapcsolataira utalva példaként említette az idén száz éves varsói csata megnyeréséhez nyújtott magyar segítséget. Mint kiemelte, az idén harminc éves V4-es együttműködés az egyik leghatékonyabb regionális mechanizmus az EU-n belül, gazdaságaik gyorsabban fejlődnek, mint a kontinens nyugati részének országai.
A többi között kitért arra is, hogy a V4-ek egyetértenek Fehéroroszországgal kapcsolatban, és tisztában vannak azzal, hogy az ottani társadalom is szeretné megélni alkotmányos jogait és alakítani a saját jövőjét.
Ebben segít a V4-országok miniszterelnökei által Lublinban előkészített csomag, amelyet Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő fog bemutatni az Európai Tanács ülésén – jelezte a lengyel külügyminiszter.
Zbigniew Rau álláspontja szerint az EB új migrációs paktuma a választás lehetőségét vonja el a befogadóországoktól és a migránsoktól is.
A terv mélyebb átgondolást és vitát igényel, amelyben védeni fogjuk álláspontjainkat – hangsúlyozta. Újságírói kérdésre Szijjártó Péter közölte: Európa-szerte nő a koronavírus-fertőzések száma, ezért a határokon a korlátózó intézkedések feloldása ellentétes lenne azzal, hogy Magyarországnak működnie kell.
A jogállamisági jelentésre vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter úgy válaszolt: eddigi tapasztalataik lesújtóak, a korábban Magyarországot és Lengyelországot ilyen címszó alatt ért támadásoknak semmi köze sem volt a jogállamisághoz, a demokráciához, „azokat puszta zsarolási eszközként vetették be”. Ezen a ponton úgy fogalmazott: az összehasonlító jogi intézet célja, hogy „ne nézzenek minket hülyének”.
Zbigniew Rau újságírói felvetésre arról beszélt, hogy jogállamiság tekintetében feltétlenül szükséges a politikai és a jogi érvek elkülönítése, majd megjegyezte: az utóbbiakra kívánnak építeni. Szólt arról is, hogy fehéroroszországi szankciók életbe fognak lépni, és arról is, hogy a Navalnij-ügyet októberben tárgyalja az uniós külügyminiszterek tanácsa.
