×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Soros karmestere új tervet sző

 

Magyarország volt a téma az osztrák FM4 rádióadó Auf Laut (Tekerjük fel!) című műsorában, ahol Kiszelly Zoltán politológus mellett Lengyel Anna dramaturg és rendező, az SZFE egyik oktatója, Hanna, a színművészetis tüntetők egyike, valamint a Soros karmesterének is nevezett Gerald Knaus vitázott, aki a renitens államok ellen is bevethető újabb politikai fegyveréről is szót ejtett.

Gerald Knaus és Soros György (Forrás: Facebook)

A műsorban elsőként Hanna, a színművészeti egyetem egyik hallgatója szólalt meg, aki forradalmi hevületben mesélt az egyetemfoglalásról. Az eddig többször hallott panelek mellett – „veszélyben van” az egyetemi autonómia és az oktatás szabadsága – elmondta, hogy a diákok nem fogadják el az új kuratóriumot, és elvárnák, hogy a lemondott szenátus irányíthassa újra az egyetemet.

Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad a tiltakozásnak, azt válaszolta, patthelyzetet lát: sem a kormány (valójában a kuratórium – a szerk.), sem ők nem akarnak engedni – mondta Hanna.

Ezt követően Lengyel Anna rendezőt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) egyik oktatóját és Kiszelly Zoltán politológust kapcsolták adásba. A liberális rendező is elmondta a kötelező elemeket: 2006 óta előbb vidéken, majd 2010 után a fővárosban is kirakták a tehetséges színházigazgatókat és tehetségtelenekre cserélték őket.

Lengyel szerint fasiszta a kormány

Lengyel szerint a nemzeti értékekre való hivatkozás csak üres szavak cséplése, és Magyarország kormánya valójában fasiszta, és egyenesen nemzetiszocialista értékeket képvisel, aminek bizonyítékaként azt hozta fel, hogy a Nemzeti Színház korábbi igazgatóját, Alföldi Róbertet az Országgyűlésben „Robertának” csúfolták.

Kiszelly Zoltán ekkor emlékeztette a rendezőt, hogy ez nem a kormánypártok, hanem a szélsőjobboldali Jobbik képviselőitől érkező támadás volt, amely párttal most a balliberális ellenzék éppen összefog. Ekkor hangzott el a műsorvezetőtől, hogy a Jobbik a Fidesz–KDNP koalíciós partnere volt, de ezt a tévedését sikerült gyorsan kijavítani.

A kritikára Kiszelly felhozta, hogy a kormány csupán az alaptörvényben, főként annak preambulumában szereplő értékek hangsúlyosabb megjelenítését várja el az állami támogatásban részesülő intézményektől. Ez nem érinti a művészi szabadságot. Ilyen értékek a nemzeti büszkeség, patriotizmus, a hagyományos családmodell, illetve a keresztény kultúra.

Lengyel Anna szerint ezek az értékek üres frázisok, és

elmondta, hogy a magyar kormány nem támogatja eléggé a művészcsaládokat,

hiszen a német kormány ötmilliárd eurót is szán a kultúrára.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány miért csak a saját szavazóit támogatja, Kiszelly elmondta, hogy az adócsökkentések és a családtámogatások, valamint a kormány gazdaságpolitikája minden magyar állampolgár érdekét szolgálja, függetlenül attól, hogy kire szavaztak.

Lengyel Anna ezután arról beszélt, hogy szerinte ők a demokraták, miközben a kormány tekintélyelvű rendszert épít. A politológus erre a demokráciák fő ismérvével válaszolt, miszerint a kormány leváltható választások útján, és emlékeztetett arra, hogy a magyar emberek háromszor szavaztak bizalmat a Fidesz–KDNP pártszövetségnek.

Ezután Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője következett, aki már első megszólalásában amellett érvelt, hogy az uniós támogatásokat kössék a jogállamiság érvényesüléséhez és migránsok befogadásához.

Soros karmaestere állja a támadásokat

A médiában Soros karmesterének is nevezett Knaus elmondta azt is, hogy ő állja azokat a támadásokat, amelyek a személye ellen irányulnak, inkább azok miatt aggódik, akik Magyarországon élnek és hasonló támadásnak vannak kitéve.

Szerinte az ESI transzparensen működik, Soros György alapítványainak támogatása a működési költségük 12 százalékát teszi ki, a fennmaradó 88 százalék javarészt a svéd kormánytól és a Mercator Alapítványtól érkezik.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vonzó Magyarország számára a nyugati modell, Knaus Orbán Viktor korábbi tusnádfürdői beszédét hozta fel, amelyben az illiberális államokat tartotta példaképnek, de

azt nem tette hozzá, hogy a magyar miniszterelnök a gazdasági növekedés szempontjából emelte ki ezeket az országokat.

Az uniós források felhasználásának hatékonyabb ellenőrzésével kapcsolatban Knaus utalt az intézetük honlapján szereplő javaslatukra, amely az EU Bíróságát erősítené, és kötelezettségszegési eljárásokkal kényszerítené ki a lisszaboni szerződés 2. cikkelyében foglalt értékek érvényesülését.

A bírósági ítéletek tartalmazhatnak pénzügyi szankciókat is, és szerinte ezt a politikai fegyvert leginkább Lengyelország ellen lehetne használni.