A világos politikai akarat ellenére sem volt egyhangúság az európai uniós tagállamok külügyminiszteri tanácskozásán a fehérorosz választások elcsalásáért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek elleni szankciók bevezetését illetően – mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a hétfői brüsszeli ülést követően.
Josep Borrell a döntést blokkoló Ciprussal kapcsolatban elmondta, „nem arról van szó, hogy a szigetország ellenezné a szankciókat, de a vezetés úgy gondolja, nem kell a szavazatával lehetővé tennie ezeket”. Hozzátette, sajnálja, hogy ez ma nem volt lehetséges, de megérti a ciprusi álláspontot.
Korábban a ciprusi kormány arra szólította fel az EU-t, hogy először határozzon szigorúbb korlátozásokról Törökország ellen a Földközi-tenger keleti részén folyó illegális próbafúrások miatt.
Borrell közölte továbbá, hogy a miniszterek erős jelzést küldtek Aljakszendr Lukasenkának, hogy nem ismerik el Fehéroroszország legitim elnökeként, illetve teljes szolidaritásukat fejezték ki a fehérorosz tüntetőkkel.
Hozzáfűzte: „az EU-nak nincsen semmifajta titkos terve, nem kíván beavatkozni az ország belügyeibe, de Lukasenkától elvárják a szabad és tisztességes választások kiírását, valamint azt, hogy kezdje meg a párbeszédet a koordinációs bizottsággal”.
Líbiával kapcsolatban közölte, hogy az EU célzott büntetőintézkedéseket vezet be két személy és három szervezet ellen, akik és amelyek emberi jogsértésekért és a fegyverembargó megsértéséért felelősek az észak-afrikai országban. A szankciók utazási tilalmat és a vagyonbefagyasztást foglalnak magukban.
Az EU emellett felszólította Iránt a 2015-ös nukleáris megállapodásban foglaltak teljes körű teljesítésére, kiemelve, „komoly aggodalomra adnak okot az olyan iráni tevékenységek, amelyek nincsenek összhangban a szerződéssel”.
A külügyminiszterek sajnálatukat fejezték ki ugyanakkor amiatt, hogy az Egyesült Államok a hétvégén újra bevezette Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása szerepel az atomalkuban.
A címlapfotó illusztráció.
