Az újraválasztására készülő jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump elfogadta az elnökjelöltséget a republikánusok konvenciójának utolsó napján, csütörtökön, ezzel immár formálisan is elnökjelölt. Beszédében az elnök úgy fogalmazott, ősszel arról is döntenek az amerikaiak, hogy hazájuk a rend és a törvényesség országa legyen-e, vagy az anarchia uralkodjék el.
Cikkünk frissült.
Az újraválasztására készülő jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump elfogadta az elnökjelöltséget a republikánusok konvenciójának utolsó napján, csütörtökön.
A Fehér Ház Rózsakertjében rendezett ünnepségen az elnök – mint fogalmazott – „hálával telt szívvel és határtalan optimizmussal” fogadta el pártja elnökjelöltségét.
„Támogatásuk megtisztel” – mondta beszéde elején, majd dicsérte azt a „különleges fejlődést, amelyet együtt értünk el”. Mint mondta: a következő négy évre ugyanezt ígéri. „Az új elnöki ciklusban ismét a történelem legnagyszerűbb gazdaságát építjük újra,
gyorsan visszatérünk a teljes foglalkoztatottsághoz, a növekvő jövedelmekhez és a fellendüléshez”
– mondta.
Beszéde további részében – elemzők által ambiciózusnak minősített – gazdasági terveket vázolt fel. Tíz hónap alatt tízmillió új munkahelyet, további egészségbiztosítási reformokat ígért, valamint azt, hogy elsősorban Kínából „visszatelepítik” Amerikába az egészségügyi gyártókapacitásokat.
Párhuzamot vonva a Republikánus Párt és a Demokrata Párt között azt hangoztatta, hogy két, egymástól nagyon eltérő vízió, filozófia és világnézet jellemzi őket. A választás tétje szerinte: „vagy szocializmus, vagy Amerika maradjon olyannak, amilyennek szeretjük”. Leszögezte: ősszel arról is döntenek az amerikaiak, hogy hazájuk „a rend és a törvényesség országa legyen-e, vagy az anarchia uralkodjék el”.
Kormányzata eddigi eredményei közül felidézte – a gazdaság teljesítménye mellett – az illegális bevándorlásra vonatkozó politikát, az amerikai–mexikói határon épülő falat, a bíróságokon elért személyi változásokat és a külpolitikában elért sikereket. Utóbbiak között említette a NATO megerősítését, Jeruzsálem Izrael fővárosaként történt elismerését, a nemrégiben Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között aláírt békemegállapodást, az Iszlám Állam terrorszervezet és vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi, valamint az iráni Kászim Szulejmáni likvidálását.
Kitért a koronavírus-járványra, beszédében a vírust következetesen „Kína-vírusnak” nevezte. Felidézte, hogy barátai is áldozatul estek a járványnak. Mint mondta, az év végéig, de talán még korábban is készen állhat az oltóanyag. A világjárványért ezúttal is Kínát okolta. Demokrata párti kihívóját, Joe Bident „Kína bábjának” nevezve kijelentette, hogy
a járványellenes küzdelemben a demokraták, „sajnos, már a kezdetektől fogva csakis pártoskodó bírálatokra voltak képesek”.
Emlékeztetett arra: amikor úgy döntött, hogy betiltja a beutazást Kínából, „Joe Biden ezt hisztérikus és idegengyűlölő lépésnek nevezte. Ha rá hallgattunk volna, akkor százezrekkel több amerikai hal meg” – mondta Trump.
Az amerikai elnök nagy teret szentelt a demokraták és elnökjelöltjük, Joe Biden bírálatának. „Joe Biden gyenge”, aki „a radikális baloldal bábja” – szögezte le. Biden korábbi szóbotlásaira és általa „árulásoknak” minősített véleményváltoztatásaira utalva hangsúlyozta: a demokrata párti politikus „az egész életét a történelem rossz oldalán töltötte”. Felidézte, hogy a demokraták gyakran emlegetik a társadalmi igazságtalanságokat, majd feltette a kérdést: vajon miképpen is vezetnék azok után az országot, hogy romba döntötték? Utalt arra, hogy a demokraták szervezték ki a munkahelyeket külföldre, s szerinte most adóemelést terveznek.
„Biden Amerikájában senki nem lesz biztonságban” – jelentette ki. Ígéretet tett arra, hogy továbbra is a rendfenntartó erők mellett áll, ellentétben a demokratákkal. Ezzel Biden azon korábbi felvetésére reagált, hogy elnökként csökkentené a rendőrségi költségvetést, s a felszabaduló összeget úgynevezett közösségi tervekre fordítaná. Trump leszögezte: a rendőrségnek vissza kell adni a hatalmat, és hozzátette, „soha nem engedhetjük meg, hogy a csőcselék uralkodjék”.
A zárónapon egyébként – amelynek témája az „Amerika nagyszerűsége” gondolat volt – a talán legbefolyásosabb republikánus politikusok mondtak beszédet: Mitch McConnelltől, a szenátus republikánus frakcióvezetőjétől Kevin McCarthyn, a képviselőházi republikánus csoport vezetőjén át az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb idegsebészéig, Ben Carsonig, aki a Trump-kormányzat építési és lakásügyi tárcáját irányítja.
McConnell azt hangsúlyozta, hogy a demokrata párti politikusok ingyenes orvosi ellátást akarnak, még az illegális bevándorlóknak is, nem hajlandók megvédeni a magzati életet, és az egész országot olyan „mocsárrá” változtatnák, „mint Washington”. McCarthy az elmúlt négy év eredményeit sorolta, arra emlékeztetve, hogy a jelenlegi kormányzat a világ valaha volt legerősebb gazdaságát építette fel, védelmébe vette az abortuszellenes mozgalmat, és szembeszállt Kínával is.
Az afroamerikai Ben Carson – aki a baltimore-i Johns Hopkins Kórházban volt sebész – az ország egyes városaiban eluralkodott erőszakról és a fajgyűlöletről beszélt. Beszéde elején együttérzését fejezte ki a wisconsini Kenoshában egy rendőr által hátba lőtt Jacob Blake családjának. „Ahhoz, hogy változást érjünk el, legelőször is össze kell fognunk a szeretet jegyében” – fogalmazott. Hangsúlyozta:
semmi sem áll távolabb Donald Trumptól, mint a fajgyűlölet.
Az erőszakba torkolló tüntetésekről szólt Rudy Giuliani is, New York egykori híres polgármestere, jelenleg Donald Trump személyes ügyvédje. „Ezek a folytonos lázongások a demokraták irányította városokban egyértelmű képet festenek arról, milyen lenne a jövő egy Biden-elnökség alatt” – állította. Majd hozzáfűzte: Trumpra kell voksolni, mert ő tudja megvédeni az amerikaiak biztonságát, és megőrizni az amerikai életformát.
A tűzijátékkal véget ért rendezvény idején a Fehér Ház előtt néhány százan tüntettek.
A címlapfotó illusztráció.
