Tovább folytatódnak az utcai megmozdulások Bejrútban, a tüntetők továbbra is összecsapnak a rendfenntartó erőkkel, a tömeg el akarta foglalni a törvényhozás épületét is. A tüntetőket fellelkesítette, hogy lemondott a kormány. Bende Balázs szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a libanoni kormány tudott a raktárban tárolt ammónium-nitrátról.
A padlóra küldheti a teljes libanoni gazdaságot a múlt heti robbanás. Szakértők szerint, még a koronavírus-járvány sem tudott ekkora csapást mérni az országra. Úgy számolnak a szakértők, hogy a károk a hétmilliárd dollárt is elérhetik, az újjáépítés pedig tíz évig is eltarthat.
Közben tovább folytatódnak az utcai megmozdulások Bejrútban, a tüntetők továbbra is összecsapnak a rendfenntartó erőkkel, és a tömeg el akarta foglalni a törvényhozás épületét is. A tüntetőket fellelkesítette, hogy lemondott a kormány.
Bende Balázs, a közmédia vezető külpolitikai újságírója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, az utóbbi évek bejrúti belpolitikai helyzetét tekintve
egyáltalán nem kizárt, hogy a kormány tagjai közül mindenki tudott arról, hogy nagy mennyiségű veszélyes robbanóanyag van a kikötő raktárában.
Ebben az esetben talán az egymás közti kommunikáció nem volt megfelelő és vezethetett a tragédiához.
A libanoni államberendezkedés szerkezete mesterségesen létrehozott, egymással szemben álló felekezetek demokráciája.
Az első világháború után létrehozott rendszer megpróbálta a felekezetek egyensúlyára építeni az országot, azonban azóta eltelt több mint száz év, az ország demográfiai összetétele sokat változott, így a mesterségesen létrehozott rendszer óhatatlan feszültségekhez vezetett. Ennek okán fordulhatott elő, hogy sok esetben nem kommunikáltak egymással a kormánytagok – mondta.
Hozzátette, az elkövetkező időszak egyik fontos kérdése, hogy továbbra is fenntartják-e a felekezeti demokráciát és megosztják-e a hatalmat a síiták, a szunniták és a keresztények között vagy teljesen megreformálják államberendezkedésüket.
A címlapfotó illusztráció.