×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Anyanyelvi koronavírus tájékoztatást követel az RMDSZ a romániai magyaroknak

 

A legtöbb európai kisebbség nem kap megfelelő anyanyelvi tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatban. Ez derült ki abból a március és június között készült felmérésből, amely 25 európai ország 43 nemzeti kisebbsége és nyelvi csoportja válaszait tartalmazza.

Vincze Loránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke (Fotó: MTI/ Baranyi Ildikó)

Vincze Lóránt, az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) európai parlamenti képviselője elmondta, a kutatás azt állapítja meg, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozó személyek hátrányos megkülönböztetésnek voltak kitéve a koronavírus-járvány idején.

Hozzátette: nem kaptak anyanyelven tájékoztatást, márpedig főként ilyen vészhelyzetekben, amit a világjárvány jelentett,

minden ember számára a legkézenfekvőbb, hogy anyanyelvén kapjon tájékoztatást.

„Én azt gondolom, hogy riasztó ez az adat, hiszen egyben arra mutat rá, hogy sürgősségi esetben, vészhelyzetben a polgárok nem jutottak információhoz. Amennyiben például a sürgősségi segélyhívóhoz fordultak, akkor azt a legtöbb esetben, azt gondolom, hogy az esetek kilencven százalékában nem tehették meg, akkor is, hogy ha a szolgáltatások ebben az időszakban kibővültek, tehát sokkal több telefonos operátor állt rendelkezésre mindenütt, de ezek között nem volt a kisebbségek nyelvén beszélő személy” – fejtette ki a képviselő a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A kisebbségek kétharmada nem jutott hozzá alapvető információkhoz

Továbbá ismertette, hogy a kisebbségek kétharmada nem jutott hozzá alapvető információkhoz. Elmondta, természetesen nagyon sok olyan, a kisebbségi közösségekhez tartozó polgár van, aki ért a többségi nyelven, de vannak köztük nyilván olyanok, akik nem.

 „Gondoljunk elszigetelt településeken élő idős emberekre, akik egyszerűen nem beszélik a többségi nyelvet, márpedig az ő esetükben is történhet bármilyen probléma, amely miatt a hatósághoz szeretnének fordulni az anyanyelvükön” – fogalmazott a képviselő.

Romániában, azokon a településeken, ahol magyar önkormányzati vezetők vannak, sikerült megoldani a teljes tájékoztatást anyanyelven is,

de ez sem volt egy széleskörű tájékoztatás, a kisebbségi nyelvű tájékoztatás inkább kivételesen fordult elő, holott ennek párhuzamosan kellene történnie.

Az RMDSZ a közösségi oldalán és más csatornákon keresztül folyamatosan tájékoztatta az embereket az éppen aktuális információkról. Az oktatás szintén fontos része a felmérésnek, azt vizsgálta, hogyan érintette a járvány az anyanyelvű oktatást.

Ezzel kapcsolatban Vincze Lóránt azt mondta, látni lehetett, hogy nagyon kevés eszköz állt a rendelkezésére tanároknak, diákoknak, szülőknek. A kisebbségi oktatás ebben a tekintetben is hátrányt szenvedett, hiszen jóval kevesebb a szakember.

Hasznos volt a Telesuli program

Kiemelte, ebben is hasznos volt, hogy az RMDSZ elindította a Telesuli programot. A romániai magyar pedagógus szövetség szintén a saját csatornáján kialakította a távoktatás lehetőségeit, de a járvány arra mutatott rá, hogy az eszközöket folyamatosan kell kialakítani és működtetni, hogy járvány vagy válság esetén legyen mihez nyúlni.

„Nem kellene megvárni a következő nagyobb problémát azzal, hogy a kisebbségi közösségek tájékoztatása vagy anyanyelvi oktatása digitálisan is megoldott legyen. Én magam Brüsszelben is javasoltam, hogy jöjjön létre egy európai digitális platform, amely lehetővé teszi az oktatáshoz szükséges eszközök biztosítását és ebből részesüljön mindenki az anyanyelvén nyilván, hiszen nem csupán a nagy európai nyelveken kell, hogy legyen elérhető ez a rendszer, hanem minden nyelvhez tartozó tanár, diák hozzá kellene férjen” – jelentette ki az RMDSZ képviselője.

A terv, hogy ezeket a következtetéseket minél szélesebb körben ismertesse a párt. Tudassa, hogy

nagyon súlyos állapot, amelyre a járvány rámutatott, hogy mennyire sérülékenyek a kisebbségi közösségek vészhelyzet esetén.

A képviselő úgy gondolja, a követezőkben azon kell dolgozni, hogy megtalálják a megoldásokat, jó mechanizmusok alakuljanak ki.

Azzal zárta gondolatait, hogy ez valóban egy újabb érv a minority safe pack kezdeményezés mellett. Ezért van szükség arra, hogy európai szinten legyenek a kisebbségi nyelvekre és kultúrákra figyelő intézkedések, mert azok szavatolhatják, hogy járvány esetén sürgősségi esetben az államok „teszik a dolgukat” és mindehhez az Európai Unió nyújt támogatást.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!