Kettős mérce tapasztalható Ausztriában. A kancellár a tüntetés után azonnal berendelte a török nagykövetet, és Törökország felé határozott megszólalást tett. A tüntetésekre rátelepedő osztrák szélsőbaloldallal szemben nem lépett fel Kurz.
Bécs utcáin egy hete török vendégmunkások „Allah akbar!” kiáltásokkal rontottak rá a tüntető kurdokra, a napokig tartó csatározásokban tucatnyi rendőr is megsérült. A zavargásokat elítélő Karl Nehammer belügyminisztert és Susanne Raab integrációs minisztert néhány napja már kommandósok védik, mivel életveszélyesen megfenyegették őket a török radikálisok.
Kudarc az integráció – állapította meg a Sebastian Kurz miniszterelnök videóüzenetében, de vélhetően az átlag osztrák polgár sem igen tud azzal mit kezdeni, hogy eddig békés hazája olyan konfliktusok helyszínévé vált, amihez semmi köze.
A Szürke Farkasok elnevezésű török ultranacionalista szervezet tagjai kurd tüntetőkre támadtak,
akik a nők elleni erőszak miatt demonstráltak. Majd az Antifa baloldali mozgalom, valamint egy szíriai–kurd fegyveres női csoport tagjai is az utcára vonultak. A tüntetőkre ismét rátámadtak a török szélsőségesek. A három estén át tartó zavargások alatt köveket, üvegeket és petárdákat is dobáltak egymásra.
Az osztrák kancellár, Sebastian Kurz bekérette a bécsi török nagykövetet. Kurz kijelentette: nem engedik, hogy a törökországi belső konfliktusok átterjedjenek Ausztriára.
Ausztria 2015-ben benne volt a „top három” úti célban a bevándorlók számára. Ugyanakkor Ausztria volt az első ország, ahol határt szabtak, hogy hány bevándorlót fogadnak be.
Nyugatabbra ez még magasabb arányokat jelent számadatokban, például Németországban vagy Franciaországban – hívta fel figyelmet Horváth József biztonságpolitikai szakértő, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Bécs X. kerületében, ahol a zavargások történtek, élnek a legnagyobb számban törökök és török bevándorlóktól származó fiatalok. Ausztria jóléti államként komoly szívóerőt gyakorol a harmadik országbeli állampolgárok felé. Könnyen lehet az, hogy úgynevezett új osztrákokat látunk tüntetni, de legjobb esetben is többes identitással rendelkeznek a bevándorló csoportok – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.
Bécs zöldpárti alpolgármestere is a kurd Antifa-oldalon vett részt a tüntetésen,
ami azt mutatja, hogy messze nem egy kurd–török ellentétről van szó, hanem a politikai térfélen a szélsőbaloldali radikálisok rátelepedtek egy olyanfajta megmozdulásra, amelynek van egy feszültséggóca a kurdok és a törökök között – hangsúlyozta Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Kettős mérce tapasztalható Ausztriában. A kancellár a tüntetés után azonnal berendelte a török nagykövetet, és Törökország felé határozott megszólalást tett. A szélsőbaloldallal szemben nem lépett fel Kurz, nem kérte fel Bécs politikai vezetőit, hogy vegyék figyelmbe: ez egy ország fővárosa, nem egy politikai csata színtere – jegyezte meg Horváth.
A címlapfotó illusztráció.
