×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Gyakran beszivárognak a politika területére a civil szervezetek

 

Hogyan befolyásolják hazánk nemzetközi megítélését a magukat civilnek nevező, valójában politikai célokat megvalósító szervezetek? Erről szól a XXI. Század Intézet tanulmánya, amely adatokra, tényekre támaszkodva ismerteti, hogy a jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nem kormányzati szervezet bepanaszolta Magyarországot.

 

A Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) mozgalom támogatói tüntetnek Londonban 2020. június 21-én. „Civil” segítők. Fotó: (MTI/AP/Alberto Pezzali)

Az elmúlt évtizedben megfigyelhető, tapasztalható és dokumentálható tendencia volt, hogy tucatnyi jogvédő szerveződés vett részt közéleti akciókban, adott ki politikai tartalmú közleményeket, tartott tüntetéseket sokszor társulva ellenzéki pártokkal a magyar kormánnyal, illetve egyes esetekben a többségi társadalom elnyomásával szemben.

Magyarországon közel 62 ezer civil szervezet működik. Társadalmilag hasznos és örvendetes munkát végeznek például a sport területén, a szabadidő területén, a betegápolás területén – mondta Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet munkatársa a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Ezzel szemben

vannak olyan szerveződések, csoportok, amelyek civil szervezetként jegyeztetik be magukat a bíróságon, ám kizárólag a nyílt politikai tevékenységre korlátozódik működésük.

Akár pártpolitikai szinten is megnyilvánulhatnak – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, számos olyan jelenség volt az utóbbi időszakban hazánkban, amikor ellenzéki pártok „civil szervezetekkel” tüntettek, vagy gyűjtötték az aláírásokat.

Nagy Ervin különbséget tett a „társadalmilag hasznos tevékenységet folytató civil szerveződés és egy olyan iroda között, amely például tucatnyi ügyvédet alkalmaz azért, hogy rendezvényeket, tüntetéseket szervezzenek, vagy adott esetben olyan nyílt politikai kiáltványokat szövegezzenek meg, amelyeket az elmúlt években egyre sűrűbben láthattunk”.

Nemzetközi hálózatok fiókszervezetei

Ezeket a civil szervezetek próbáljuk legalább a nyelvi közegben megkülönböztetni, ezért használjuk az NGO kifejezést, amely arra utal, hogy nem kormányzati szervezetek, ugyanakkor valamilyen politikai szerepet vállalnak – így Nagy.

Jogi színtéren is szükség lenne arra, hogy valamilyen különbséget tegyünk a nyíltan lobbi tevékenységet végző civil szerveződések és a nem ilyen egyesületek között – vélte a kutató.

Sok országban vannak erre különböző kísérletek, de nehéz helyzetben vannak a jogalkotók. Mivel sokszor ezek a nemzetközi hálózat részeként egy-egy csoportot, egy-egy országban irodát létrehozó szerveződések el akarják magukat valamilyen módon rejteni a nyilvánosság szeme elől.

„Nem véletlen az, hogy úgy jegyeztetik be magukat, mint jogvédő vagy kulturális szervezetek,

hiszen úgy másmilyen jogi megítélés alá esnek – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Európa-szerte a kormányzat, a jogalkotó vagy a parlament valamilyen módon megpróbálja ezt átvilágíthatóvá tenni.

Hazánkban is ez a társadalmi igény

Tehetik, amit tesznek, egy demokráciában senki nem tilthatja meg, hogy akár nyíltan odaálljanak egy ellenzéki párt mellé, hanem az a lényeg, hogy ezt átlátható módon tegyék. Az állampolgár igenis tudja, hogy honnan és ki támogatja őket – mondta Nagy Ervin.

A nemzetbiztonsági kockázatok, a politikai befolyás növekvő mértéke és a külföldről érkező támogatások nagysága miatt jogossá vált, hogy a kormányzat törvényjavaslatot alkosson. Ez átláthatóbbá teszi a civil szervezetek működését és elejét veszi a Magyarországon való indirekt, antidemokratikus politikai befolyásszerzésnek. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt ennek értelmében fogadta el a parlament 2017 nyarán.

A 2017-ben elfogadott törvénnyel kapcsolatosan 14 magyarországi NGO tett feljelentést, majd az Európai Bizottság kezdeményezett egy kötelezettség szegési eljárást.

A 14 szerveződés, akik közül például a Helsinki Bizottság, amely emberi jogokat próbál a zászlajára tűzni, vagy különböző menedékkérőkkel, vagy bevándorlókkal kapcsolatosan próbál jogszolgálatot végezni, már valahol a  törvényességnek a határvonalán táncol. Hiszen sokszor láthattuk azt, hogy bűncselekményt elkövető menedékkérőkkel, illegális bevándorlókkal kapcsolatosan próbál jogi úton fellépést sürgetni.

Ezek a civil szervezetek indirekt befolyásszervezést okoznak egyes tagállamokban,

ami nemzetbiztonsági kockázatot is felvet.

Trump felismerte a problémát

Donald Trump amerikai elnök ezt felismerte, így az Egyesült Államokban egy átláthatósági hadjáratot indított az irányukba.

Trump meg is nevezte, hogy jelen van a Soros-hálózat, amely a Clinton családot támogatta a választások előtt és azóta is nagy anyagi erővel van jelen az ország politikájában. Éppen ezért szeretné, ha átláthatóvá válnának.

Európában is vannak ilyen törekvések, de

ezek a szerveződések gyakran beszivárognak a politika területére is. Ami azt jelenti, hogy egyes pártokban ott ülnek az aktivistáik, vezetőik

– emelte ki.

Vannak olyan egyesületek, amelyek aktivistaképzéssel foglalkoznak. Kiképzik az aktivistáikat, majd politikust faragnak belőle, és eljuttatják egy döntéshozó szervbe, akár az Európai Unió egyes intézményes szervezetébe is –hangsúlyozta.

Az Európai Bíróság 2020 június 18-án hozta meg a döntését, amiben elismerte a magyar parlament azon igényét, hogy transzparenssé akarja tenni a civil szektort, illetve elfogadta azt az érvelést is, hogy nemzetbiztonsági kockázat van akkor, hogyha egy külföldről finanszírozott civil szerveződés nyílt politikai küzdelembe kezd. Viszont ellentétesnek találta a törvény egyes rendelkezéseit az európai uniós elvekkel.

Az Európai Bíróság szerint ellentétesek a törvény rendelkezései a tőke szabad áramlásának elvével. Miközben a törvény magába foglalja, hogy

az uniótól közvetlen származó támogatások nem esnek a törvény hatálya alá.

Amennyiben pedig az Egyesült Államokból érkezik a támogatás, akkor nem érvényes a tőke szabad áramlásának az elve, mert az csak Európai Unióban, illetve a társult országokban van jogérvénye – fogalmazott.


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.