×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egyensúlyozna a német elnökség az északiak fukarsága és a déliek dolce vitája között

 

Németország vette át az Európai Unió soros elnökségét. Horvátország után most hat hónapig Berlin határozhatja meg a politikai napirend legfőbb törésvonalait.

Angela Merkel német kancellár a Bundesrat (Szövetségi Tanács) ülésén Berlinben. Németország július 1-jétől kezdve hat hónapon át tölti be az Európai Unió soros elnökségét, amelyet Horvátországtól vett át (Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Július elsejétől hat hónapig Németország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Berlin Horvátországtól vette át, majd januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.

Az „Együtt Európa talpra állításáért” mottójú elnökség alatt Németország elsősorban a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, a gazdasági károk helyreállítására akar fókuszálni. Eredetileg, a válság kirobbanását megelőzően természetesen más kérdések álltak a tervek középpontjában, például az EU külső határainak védelme, a Kínához fűződő kapcsolatok és a klímaváltozás.

Fontos feladat a következő többéves keretköltségvetés elfogadása,

Brüsszelben abban reménykednek, hogy az egyelőre fennálló nézetkülönbségek ellenére erre akár már júliusban sor kerülhet. Németországra vár az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő átmeneti időszak lezárása is.

Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott, szerencse, hogy Németország vezeti az uniót ebben a válságos helyzetben.

Hozzátette, az észak–déli különbségeket az adósságfinanszírozással és a kelet–nyugat különbséget a nemzeti önrendelkezés, a szuverenitás kapcsán a legerősebb, a legbefolyásosabb tagországnak kell kezelnie.

Nyomást gyakorolnak a tagországokra

Angela Merkel kancellár egy távozó politikus, hiszen jelezte, hogy jövő szeptemberben a német választások után nem szeretne tovább kancellár lenni. Így ez a politikusi karrierjének is egyfajta csúcsa, ezáltal még inkább motivált lehet abban, hogy kompromisszumal és sikeres elnökséggel zárja le karrierjét – fejtette ki a politológus.

A június közepén már személyes részvétellel zajló csúcstalálkozó előtt is a német politika nyomást gyakorolt a tagországokra, miszerint kompromisszumot szeretnének elérni.


A vitás kérdéseket viszont megpróbálják zárójelbe rakni. Ilyen például a migráció vagy a klíma kérdése – mondta Kiszelly.

Az Európai Unió Új Generáció néven indít el helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből áll.

Az összeggel az unió hétéves pénzügyi kerete 2021–2028-ben 1850 milliárd euróra emelkedne, a 750 milliárd eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú (2028 és 2058 közé eső) lejáratra.

Megpróbálnak a mentőcsomaggal a tagországok kedvében járni,

de leginkább a fukar országokénak. Az északiakat, a „fukarokat”, a nettó befizetőket megpróbálják úgy támogatni, hogy kevesebbet kelljen befizetniük – emelte ki Kiszelly.

A kelet-közép-európai országoknál, főként a visegrádi országok politikájának sikereként pedig a mezőgazdasági és a kohéziós támogatásokat pedig nem csökkentenék – tette hozzá.

Angela Merkel képernyőn keresztül hallgatja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét videokonferencia keretében tartott közös sajtótájékoztatójukon Berlinben (Fotó: MTI/AP/dpa/Kay Nietfeld)

A dolce vita életérzést akarják fenntartani a déliek

A déliek az úgymond ingyen pénzt gondolatban már elköltöttek. A politológus példaként említette, hogy a baloldali spanyol kormány ebből akarja finanszírozni az alapjövedelmet. A déliek ezt a pénzt az életszínvonaluk fenntartására költenék, hogy az országnak ne kelljen megszorításokon keresztülmenniük. A dolce vita életérzést akarják fenntartani  – hangsúlyozta.

A központi bank annyi pénzt nyomtatott, hogy az eurózóna GDP-jének már a felénél tartanak,

és az eurózóna ereje kezd elfogyni. Ezért akarják kiterjeszteni az adósságfelvételt a zónán kívülre. A mentőcsomag már az összes tagország eladósodásához vezetne, mivel ez egy közös hitel – hívta fel a figyelmet Kiszelly.

A délieket azért kell finanszírozni, mert különben Salvinire vagy Marine Le Penre szavaznának, akik viszont kilépnének ebből az adósságcsapdából. Azért, hogy nehogy rájuk szavazzanak az olaszok, franciák, vagy spanyolok, inkább megfinanszírozzák életvitelüket,

hiszen Olaszország és Franciaország nélkül nincs euró, és euró nélkül nincs Európai Unió.

A németek tehát azért vállalnak többlet terheteket, hogy a délieket finanszírozzák – összegezte Kiszelly Zoltán.