×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Törökország felkészült egy Görögország elleni invázióra?

 

Szíriában 2011-ben robbant ki polgárháború az „arab tavasz” részeként. Egy évvel később kialakult egy török–szír határkonfliktus, miután a szír légvédelem lelőtt egy török vadászgépet. Törökország ezután terveket készített arra az esetre, ha a szomszédos országokkal konfliktus alakulna ki. A Nordic Monitor hírportál birtokába került dokumentumok szerint Törökország felkészült egy Görögország elleni invázióra. Elemzők szerint általában az ilyen jellegű kiszivárogtatások célja valamely fél részéről a geopolitikai destabilizáció.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA-ANA/Dimitrisz Toszidisz)

Kilométerekről is látszódott a légicsapások utáni tűz és füst Kelet-Szíriában. Beszámolók szerint a lázadó erők bázisát lőtték azonosítatlan repülőgépek. A híradások arról szóltak, hogy a légicsapásban tizenkét milicista halt meg, több járművük pedig használhatatlanná vált.

A török hadsereg a hadsereg már évekkel ezelőtt felkészült volt az esetleges hadműveletre 

Szíriában 2011-ben robbant ki polgárháború az „arab tavasz” részeként. Egy évvel később kialakult egy török–szír határkonfliktus, miután a szír légvédelem lelőtt egy török vadászgépet. Törökország ezután terveket készített arra az esetre, ha a szomszédos országokkal konfliktus alakulna ki.

A Nordic Monitor hírportál birtokába kerültek olyan dokumentumok, amelyek szerint Törökország felkészült egy Görögország elleni invázióra.


Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője az M1 Unió 27 című műsorában elmondta, Görögország lerohanásnak terve egy aktából szivárgott ki, amely a Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni puccskísérletet vizsgálta ki. Az adatok egy készenléti terv részeként készültek a szíriai háborúra vonatkozóan. A terv részletei elég homályosak, ebből adódóan nehéz következtetéseket levonni. Hozzátette, fontos megemlíteni, hogy

általában az ilyen jellegű kiszivárogtatások célja valamely fél részéről a geopolitikai destabilizáció.

Az esetleges invázió részletei annyira titkosak voltak, hogy a terveket nem is lehetett elektronikusan továbbítani a hadseregen belül, nehogy nyilvánosságra kerüljenek. Emiatt azonban a hadműveletek részletei sem ismertek. Csak annyi bizonyos, hogy a hadsereg 2014-ben már felkészült volt az esetleges hadműveletekre. Az iratok a 2016-os puccskísérlet utáni vizsgálati aktákból szivárogtak ki.

A török–görög konfliktus évszázados probléma

Kiszelly Zoltán politológus elmondta, minden ország vezérkara modellezi, honnan érheti támadás az országot, illetve milyen megelőző csapásokat kell egy esetleges támadás kivédése érdekében megvalósítania.

Emlékeztetett, a török–görög konfliktus egy évszázados probléma, a két ország többször háborúzott egymással, változó sikerekkel. Az 1820-as években a görögök nyertek, sikerült függetlenné válniuk, száz évvel később, 1920-ban pedig a törökök győzedelmeskedtek, amikor az antant támogatását élvező görög invázorokat Ankara alól sikerült visszaszorítaniuk.

Görögország elleni inváziót a migrációs válság miatt is napirenden tartotta Törökország

A tervet a migrációs válság miatt is napirenden tartotta a török hadsereg – mutatnak rá a szakértők. Az „arab tavasz” miatt ugyanis százezrek indultak el a konfliktusokkal sújtott országokból. Az illegális bevándorlók jelentős része Görögországon keresztül érkezett az Európai Unió többi tagállamába.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kiemelte,

a kiszivárogtatott információkat tartalmazó dokumentumot 2014-ben írták, de a rá következendő években is foglalkozott vele a török vezetés.

Hozzátette, nyilvánvaló tehát, hogy amikor a migrációs válság következtében Görögországban hatalmas káosz és zűrzavar alakult ki, akkor a törökök realizálták ezt, és megfontolták a lehetőségét annak, hogy egy katonai intervencióval rendet tegyenek az országban.

Ennek azonban beláthatatlan következményei lettek volna NATO-tagország révén – fűzte hozzá.

Törökország regionális nagyhatalmi pozícióba szeretne kerülni

Törökország és Görögország között jelenleg is folyik a vita az égei-tengeri part menti területek kapcsán. A vita arról folyik, hogy melyik ország joga kiaknázni a területen lévő nyersanyagokat.

Kiszelly Zoltán elmondta, változó intenzitási konfliktusra két NATO-tag között legutóbb 1974-ben került sor Ciprus birtoklása kapcsán. Hozzátette, Törökország Erdogan vezetése alatt egy regionális hatalmi pozícióból, egy regionális nagyhatalmi pozícióba szeretne kerülni. Erdogan Szulejmán szultán ambícióit követve próbálja Törökország befolyását a térségben növelni. Ennek

része a hadsereg átalakítása, a világi vezetők elbocsátása, letartóztatása, illetve a hozzá hű vezetők kinevezése, akár a hadseregben, a rendőrségen belül és a bíróságokon is

– emelte ki.

A kiszivárgott iratok között szerepelt egy Örményország elleni katonai akció terve is, amely már korábban nyilvánosságra került, a részletek azonban itt sem ismertek a titkosítások miatt.

A címlapfotó illusztráció.