×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Lenin-szobrot avattak Németországban

 

Németországban, Gelsenkirchenben kétméteres Lenin-szobrot avattak a napokban. A város építésügyi hatósága ugyan tiltakozott, de Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bírósága jóváhagyta a szobor felállítását. A Németországi Marxista–Leninista Párt felavatta a Szovjetunió első kommunista diktátorának szobrát.

(Fotó: EPA/Friedmann Vogel)

A szoborállítás egy  hosszú évek óta megfigyelhető folyamatra hívja fel a figyelmet – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kilencvenes és kétezres években Közép-Európában folyamatosan úgy tekintettek a Nyugatra, mint egyfajta követendő példaképre. Azonban ez az eset is arra világít rá, hogy már a 2015-ös migrációs válság és a koronavírus-járvány körüli események is azt mutatják, hogy megfordult az irány, és Nyugat-Európától már nem lehet mit tanulni – hangsúlyozta.

Közép-Európának fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy a kommunizmus egy lapon említhető a nácizmussal is, és Lenin egy tömeggyilkos diktátor volt, akinek ha szobrot avatnak Németországban, azzal elképesztően rossz folyamatot indíthatnak el – fejtette ki az elemző.

Kettős mérce van Németországban

Régóta megfigyelhető tendencia, hogy Nyugat-Európában a kommunizmust és a nácizmust, a szélsőjobboldalt nem kezelik egy szinten. Példaként említette, hogy míg Magyarországgal szemben is a nácizmust, mint ütőkártyát folyamatosan használják a retorikában a liberális politikusok, addig Marxot istenítik, és Lenin-szobrot avatnak. Egyfajta szélsőbaloldali reneszánsz zajlik nagyon sok nyugat-európai országban – hívta fel a figyelmet.

Korábban a titkosszolgálatok folyamatosan figyelték a kommunistákat, de ez az eset azt mutatja, hogy egyfajta kettős mérce mutatkozik Németországban.

Nem lépnek fel ugyanolyan szigorral és mértékben

Kiemelte, a jobboldali pártokat megpróbálják a politikai közbeszédben megbélyegezni. Nemcsak a kommunisták, hanem baloldali pártok vagy akár zöldpártok is egyre inkább a korábban a szélsőbaloldalra jellemző szlogeneket kezdtek el használni, és ez ellen úgy tűnik, hogy Németországban nem lépnek fel ugyanolyan szigorral és mértékben, mint a szélsőjobboldallal szemben.

A jobboldallal szemben sokkal szigorúbban, erőteljesebben és kirekesztőbben lépnek fel, mint a szélsőbaloldalai csoportokkal szemben – hangsúlyozta Deák.

Ez egyértelműen a liberális politikai elit csele, hogy ezekkel a szélsőbaloldali ideológiákkal, Antifa-mozgalmakkal és ehhez hasonló kulturális kérdésekkel akarnak pluszszavazókat szerezni. Abban reménykednek, hogy az erőteljesen párhuzamos társadalmakkal sújtott nyugat-európai országokban az ilyen és ehhez hasonló retorikával meg tudják szólítani a bevándorló hátterű személyeket, és velük tudnak majd egy új politikai tömböt, erőt kiépíteni, ettől várják a baloldal megújulását – fejtette ki.


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.