Az Európai Unió Brüsszelből és Strassburgból levezényelt hivatalos válságkezelése már háromszor elbukott. A 2007-es, 2008-as gazdasági világválság a tagállamok eladósodását tovább növelte, a 2015-ös migrációs és terrorkrízis pedig szociálisan, gazdaságilag és biztonságpolitikai szempontból is tovább rontotta az európai egyensúlyt. Napjainkban az unió koronavírus-válságmenedzsment újból bizonyítja, hogy nem létezik, nem létezhet közös, minden tagállamra kiterjedő egységes reakció. Az Európai Unió lassú polarizálódása és gazdasági versenyképességének folyamatos erodációja kiszolgáltatottá teszi a globalizációs versenytársaival szemben. Ilyenkor jön el a spekulációkra építő monetáris pénzguruk ideje. Soros György javaslatáról Kiszelly Zoltán politológust kérdeztük.
Soros György a Project Syndicate-ben megjelent publicisztikájában kilábalási tervet vázolt fel az Európai Unió számára. A filantróp-spekuláns szerint villámgyorsan és olcsón foganatosítható gazdasági-wunderwaffe a következő módon épülne fel: az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által bejelentett
egybillió eurós Európai Újjáépítési Alap finanszírozási problémáit örökjáradék-kötvények kiadásával kell megoldani.
A „perpetual bond” vagyis az örökjáradék-kötvény módszerének lényege az, hogy a kötvény birtokosa meghatározott periódusban kamatkifizetést kap a kötvény kiállítójától. Ez pedig végtelen kamatspirált eredményez. A feltétele viszont az, hogy a tőkeösszeget (amennyiért a kibocsátó eladta a kötvényt) soha nem fizetik meg, a kamatokból viszont folyamatosan, az idők végezetéig részesülni fog a kötvénytulajdonos.
A vásárlók – természetesen – a globális üzleti bioszféra tagjai lennének. Ez Európa és a tagállamok számára a végtelenített eladósodást, adósrabszolgaságot jelentene.
Soros György magyar származású amerikai hitelspekuláns (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
A hirado.hu Kiszelly Zoltán politológust kérdezte, aki Soros György felvetéseit kommentálva elmondta:
Rövid időn belül a harmadik nagy válság éri az EU-t, amelyet nem tud kezelni. Mindhárom válságnál kéretlen tanácsadóként megjelent az amerikai spekuláns Soros György, akinek, mint Mórickának mindenről ugyanaz jut az eszébe: az EU verje magát adósságba. Azt nem mondja, ki felé, de biztosan lenne rá javaslata.
Soros a cikkben kiemeli, példaként hozza fel, hogy az „ötlet nem új”, korábban Nagy-Britannia a napóleoni és a krími háborúk, az ír válság és az első világháború finanszírozására használta a kötvénycsomagokat. De megemlíti, hogy az Egyesült Államok kongresszusa is használta az örökjáradék-kötvényeket, amikor a polgárháború közben felhalmozott adósságállományt kellett konszolidálni. A javaslat mértéke ezermilliárdos nagyságrendű, ez a hitelspekuláns viszonylagos számításai mellett, az általa javasolt 0,5 százalék kamat esetén évente ötmilliárd többletköltséget jelentene, ami a 2020-as uniós költségvetés három százalékát tenné ki.
Kiszelly Zoltán Soros György számításait így kommentálta:
Az első látásra kedvező ajánlatot Soros azonban két elrettentő történelmi példával támasztja alá: Anglia 1800-as évek eleji, illetve világháborús kötvénykibocsátással. Előbbin a legendák szerint leginkább a Rothschild-bankház nyert, amely a waterlooi csata bizonytalan kimenetele idején a londoni tőzsdén pont ilyen kötvényeket adott el nagyban, eladási lázat váltva ki a többi befektető között – ezt hívják shortolásnak –, majd a nap végén a pánik nyomán összeomlott alacsony árfolyamon felvásárolták a kötvényeket, és ők zsebelték be azok akkor háromszázalékos kamatát. A hírek szerint egy nap alatt ötmillió font nyereségre tettek szert. Az első és második világháború idején kiadott brit örökjáradék-kötvények sem voltak ingyen, és hozzájárultak Nagy-Britannia addigi vezető világhatalmi helyzetének meggyengüléséhez, majd elvesztéséhez a fő hitelező USA javára.
Soros György hasonló elvek mentén lobbizott négy évvel korábban is, amikor migrációs válság idején páneurópai benzináradót, az EU-n belül pénzügyi tranzakciós adót javasolt, továbbá az unió keleti tagjait büntetve a Kohéziós Alap, valamint az EU-s agráralap lefaragását követelte 2021-től. Kiszelly Zoltán szerint
Soros György most éppen a járványra hivatkozik, de holnap majd majd mást talál ki. Úgy tűnik, számára csak a hitelnyújtás vagy az európaiak szempontjából az eladósodás lehetősége az elsődleges szempont. Négy éve már elmondta, szerinte hogyan kéne a hiteleket törleszteni: közös európai benzinadóval vagy tranzakciós illetékkel. A gigahitel egy nagy lépés lenne az európai adósságunió felé. Soros György számára ez is a lopakodó föderáció eszköze. Ez pedig az Európai Egyesült Államok következő lépcsője.
