Megkezdődött a rendkívüli uniós csúcs Brüsszelben

 

Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, a tagállamokat egyelőre megosztó keretköltségvetésről tárgyalnak.

Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Cikkünk frissült.

A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.

A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével az következő, hét évre szóló költségvetéséről. A konzultációk alapján Charles Michel javaslatot nyújt be a költségvetés teljes összegére és elosztására.

Michel a csúcstalálkozóra érkezve reményét fejezte ki, hogy az uniós tagállamok jelentős előrelépést érnek el a tanácskozáson. Ehhez azonban a tagállami vezetők kompromisszumkészségére lesz szükség – tette hozzá.

A 2021 utáni hétéves költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018 májusában nyújtotta be az MFF-csomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, az unió 27 tagállama bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.

A korábbi finn elnökség által decemberben benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg.

Korábban 1094,8 milliárd eurót javasolt Charles Michel

Charles Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát teszi ki. Az ülés részleteit ismerő források szerint a csütörtöki uniós csúcs tárgyalásainak alapját az Európai Tanács elnökének javaslata képezi.

Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

A keretköltségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges. Elhúzódó vitát okozhat egyebek mellett a tanácsi elnök azon javaslata is, amely szerint az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné.

Továbbá arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.

Jelentős előrelépést remél a költségvetés vitáján az ET elnöke

Reményét fejezte ki Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke a 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésről rendezendő brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve, hogy az uniós tagállamok jelentős előrelépést érnek el a tanácskozáson.

Michel a csütörtökön kezdődő, egynaposra tervezett csúcsra érkezve újságíróknak nyilatkozott, és elmondta, a tagállamok elképzelései jelentősen eltérnek egymástól a keretköltségvetéssel kapcsolatban. Noha szerinte mindegyik megalapozott, az eltérések némi aggodalomra adnak okot a keretköltségvetés elfogadását illetően.

Ideje döntésre jutni a költségvetés számait illetően, amelynek érdekében a tagállami vezetők kompromisszumkészségére lesz szükség – tette hozzá. A bizottsági elnök múlt héten nyilvánosságra került költségvetési javaslatát „jó kiindulópontnak” nevezte. Üdvözölte, hogy új alapok révén kívánja biztosítani a fosszilis energiahordozók kiváltását a zöldenergiára.

Kiemelte, hogy első alaklommal biztosítana saját bevételi forrást a műanyaghulladék-hozzájárulásokból, illetve a kibocsátáskereskedelemből származó többletpénzek által, valamint azt, hogy az uniós büdzsé igazodni fog a digitális korszak kihívásaihoz.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor az hangsúlyozta, ha az unió hatékonnyá kíván válni a biztonság és a védelem területén, több forrásra lesz szüksége. „A biztonság és a védelem szempontjából a költségvetés nem veszíthet ambíciószintjéből” – fogalmazott.

Morawiecki szerint nehéz vita várható

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök véleménye szerint a történelem legnehezebb vitája várható az uniós büdzséről egyrészt a Nagy-Britannia uniós megszűnése (Brexit) okozta finanszírozási hiány, másrészt az új célok megvalósítása érdekében létrehozni kívánt új költségvetési struktúra kialakítása miatt.

Lengyelország nem támogatja sem a struktúra átalakítását, sem pedig az egyes szakpolitikákra vonatkozó tételek csökkentését. Kiemelte, az olyan területek, mint például a migrációs politika, a védelmi politika vagy az innováció finanszírozása fontosak, de nem valósíthatók meg a kohéziós politika és az agrárpolitika kárára – monda.

Nauseda: Litvánia nem pénzt ad, hanem humán erőforrást

Gitanas Nauseda litván miniszterelnök érkezésekor azt hangsúlyozta, országa az Európai Unió nettó befizetői közé tartozik az értelemben, hogy kiváló szakemberek távoztak az országból, és járulnak hozzá más országok gazdasági növekedéséhez.

Mi nem pénzt adunk, hanem humán erőforrást. Litvánia továbbra is igény tart az kohéziós forrásokra, annak mértékéből nem szándékozik engedni – tette hozzá.

Marin: Michel javaslata rossz irányba vezet

Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, Charles Michel javaslata rossz irányba vezet. A költségvetés teljes összege túl magas, továbbá a korábbi finn javaslathoz képest jelentősen felhígítja azt a bevezetni kívánt mechanizmust, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné.

Rutte: Könnyebb belga kormányt alakítani, mint egy uniós költségvetést elfogadni

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor azt mondta, nagyra értékeli az Európai Tanács belga elnökének megállapodásra törekvő erőfeszítéseit, de véleménye szerint könnyebb belga kormányt alakítani, mint egy uniós költségvetést elfogadni.

Belgiumban közel egy éve, a tavaly májusban tartott választások óta nincs kormánykoalíciós megállapodás. Az országot 2018 decembere óta ügyvivői kormány irányítja, minthogy az addigi négypárti szövetség akkor felbomlott.

Macron: Bármennyi időt vesz igénybe, ambiciózus költségvetésben kell megállapodnunk

Bármennyi időt vesz igénybe, ambiciózus költségvetésben kell megállapodnunk – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök. Hozzátette, hogy ha „mindenkiben van egy kis hajlam a kompromisszumra, akkor a tagállamok megállapodhatnak”.

„Lehet hogy ez pár órát, pár éjszakát, pár napot vesz igénybe. Én készen állok erre” – hangoztatta. Kiemelte, hogy Franciaországot képviselve a mezőgazdasági forrásokért fog küzdeni, azért, hogy ezek a források lehetővé tegyék a francia mezőgazdaságban dolgozóknak, hogy minőségi árut termeljenek.

Emellett – mint fogalmazott – több forrást kell fordítani a védelemre, a digitális fejlesztésre, és olyan oktatási projektekre, mint az Erasmus-program.

Von der Leyen: Modern költségvetésre van szükség

Modern költségvetésre van szükség, amely válaszol az Európai Unió előtt álló kihívásokra – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcstalálkozóra érkezve csütörtökön.

Von der Leyen újságíróknak kijelentette, ha Európa a jövőben jólétet akar lakosainak, akkor az innovációba és a fejlesztésbe kell befektetnie. Ezt a következő hétéves költségvetés vitáján a tagállami vezetőknek figyelembe kell venniük.

Szavai szerint csütörtökön kemény és hosszú tárgyalás várható.

A bizottsági elnök Charles Michel múlt héten nyilvánosságra került költségvetési javaslatát jó kiindulópontnak nevezte. Üdvözölte, hogy új alapok révén kívánja biztosítani a fosszilis energiahordozók kiváltását a zöldenergiára, valamint azt, hogy első alaklommal biztosítana saját bevételi forrást a műanyaghulladék-hozzájárulásokból, illetve a kibocsátáskereskedelemből származó többletpénzek által.

Merkel: Nem vagyunk megelégedve a jelenlegi költségvetés-tervezettel

Nem vagyunk megelégedve az elkövetkező hétéves időszak költségvetésének tervezetével – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozóra érkezve.

Angela Merkel (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Hozzátette, hogy a nettó befizető államok között sem született még meg a közös állásfoglalás.

„Aktív szerepet fogunk vállalni abban, hogy megoldást találjunk a különbségek áthidalására, de nem biztos, hogy sikerülni fog. A helyzet elég összetett. Az uniónak meg kell felelnie több elvárásnak, például a mezőgazdaságban dolgozók részéről, ugyanakkor a költségvetést modernizálni kell” – hangoztatta.

Merkel a többi között utalt arra, hogy a keletnémet tartományoknak még mindig szükségük van az uniós támogatásokra.

Orbán Viktor az Európai Tanács elnökével tárgyalt

A rendkívüli csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök személyes találkozón vett részt Charles Michellel.

Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A magyar kormányfő a visegrádi országok vezetőivel is egyezteti majd a magyar álláspontot.