Az Atlanti-óceán két partján máshogy ítélik meg a világpolitikát

 

Több mint negyven ország vezetője, külügyminisztere és a védelmi szektorok vezetői találkoztak a hétvégén Münchenben az 56. biztonságpolitikai konferencián. A legfőbb témák között szerepelt az európai védelem, a Nyugat szerepének megváltoztatása és az átalakuló világrend. Az idei konferencia a nyugattalanság hívószó köré épült. Szakértők úgy vélik, a konferencián érzékelhető volt, hogy az amerikai képviselet és az európai megszólalók elbeszéltek egymás mellett, teljesen mást azonosítottak problémaként, más nyelvezetet használtak.

A 56. Müncheni Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencia (Fotó:MTI/EPA/Philipp Guelland)

Európa legfontosabb biztonságpolitikai eseményét első alkalommal 1963-ban rendezték meg, eredetileg a NATO-tagországok fórumaként. A cél a jövőbeli katonai összecsapások megakadályozása, hogy

többé ne ismétlődhessen meg a második világháborúhoz hasonló konfliktus.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorban elmondta, a konferencia kitalálója egy német arisztokrata, Ewald von Kleist volt, akiről később díjat is elneveztek. Az idei von Kleist-díjat az ENSZ kapta meg.

Hozzátette, Von Kleist elnökölte a konferenciát 1997-ig, 2009-től a német külügy volt államtitkára, Wolfgang Ischinger vette át az elnöki tisztséget. Nógrádi György arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei legkeményebb vitákat Ischinger vezette le.

A Nyugat egysége megbomlott

Nógrádi György szerint a Nyugat egysége megbomlott, jelenleg az Atlanti-óceán két partján a világpolitikát máshogy ítélik meg, más a véleményük a Brexit következményeinek kiszámíthatatlanságáról, a franciák azon törekvéséről, hogy átvegyék a vezető szerepet a németektől Európában.

A nyugati egység megbomlását már a tavalyi konferencián lehetett érzékelni, amikor Angela Merkel német kancellár Trump-ellenes beszéde vastapsot kapott, míg az amerikai alelnök beszédét szinte senki sem tapsolta meg. Ennek következményeként az amerikai elnök, Donald Trump idén nem is vett részt a konferencián.

Az idei év hívószava a „nyugattalanság ”

Szabó Dávid külpolitikai elemző elmondta, az idei konferencia a „nyugattalanság” hívószó köré épült. Hozzátette, a konferenciára minden évben elkészítenek egy tanulmányt, amelynek címe Müncheni Biztonságpolitikai Riport, a szervezők ezzel igyekeznek megadni a konferencia felütését.

Szabó Dávid elmondta, megdöbbenve olvasta, hogy a konferencia szervezői is úgy látják,

a Nyugatnak egyetlen problémája van, mégpedig a különféle nemzetek öntudatra ébredése.

Hozzátette, a különböző kisebbségi nemzetek úgy Amerikában, mint Európában, nacionalista politikát kezdenek folytatni, ahelyett, hogy a Nyugatot összekötő liberális demokrácia mellett tennék le voksukat, ahogy ezt a többségi politika elvárná.

A konferencia szervezői szerint a Nyugat egységének hiánya abból táplálkozik, hogy vannak a progresszív, alapvetően liberális demokráciában gondolkodó különböző hatalmak, és vannak az izgága felkelők, közöttük az Amerikai Egyesült Államok elnöke is, aki az ENSZ-ben való felszólalásakor úgy fogalmazott,

a jövő nem a globalistáké, hanem a patriótáké

– mondta Szabó Dávid.

Hozzátette, a konferencián érzékelhető volt, hogy az amerikai képviselet és az európai megszólalók elbeszéltek egymás mellett, teljesen mást azonosítottak problémaként, más nyelvezetet használtak.

Szabó Dávid szerint jelenleg egy erős szuverenitás, klasszikus biztonság eszméje áll szemben egy „szeressük egymást”, erősen felpuhult európai vízióval, amely belül keresi a veszélyt, és nem hajlandó nevén nevezni a külső kihívásokat, amelyek az európai biztonságot fenyegetik.


A teljes beszélgetés itt hallgató meg.