Steinmeier: Bizalmatlanság és nemzeti bezárkózás terjed

 

Egyre pusztítóbb a nemzetközi politika dinamikája, a békésebb világ felépítését célzó együttműködés helyett egyre inkább jellemző a versengés, a konfliktus, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, a bizalomhiány és a nemzeti bezárkózás – hangsúlyozta a német államfő pénteken az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát (MSC) megnyitó beszédében.

Cikkünk frissült.

Frank-Walter Steinmeier a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumának nyitó előadásában kiemelte, hogy bomlófélben van a Nyugat országainak közössége, és a világ egyre inkább a „klasszikus biztonsági dilemma” felé tart.

Terjed az a felfogás, hogy mindenki csak a többiek rovására tudja megteremteni saját biztonságát, vagyis „a biztonság a többiek biztonsághiánya”, ami a bizalmatlanság és a fegyverkezés spiráljába taszítja a világot.  Ez a „visszaesés a tegnapelőtt gondolkodásmódjába” súlyos veszélyekkel terhes, egy „sötét korszak” eljövetelét vetíti előre – mondta a német államfő.

Élesen bírálta „a katonai erő alkalmazását és az európai határok erőszakos módosítását ismét a politika eszközének” tekintő Oroszország, a nemzetközi jog előírásait „szelektíven" tiszteletben tartó Kína és a „magát a nemzetközi közösség eszméjét is elutasító” Egyesült Államok tevékenységét.

Kiemelte: az európaiak már nem indulhatnak ki abból, hogy a kontinens országainak integrációja, az európai egységfolyamat sikere a nagyhatalmak érdekében áll. Éppen ellenkezőleg, a nemzetközi politika valamennyi meghatározó tényezője Európa egységének rovására is törekszik saját érdekeinek érvényesítésére.

Arról is szólt, hogy az Egyesült Államok Európa iránti figyelmének gyengülése, az amerikai politika súlypontjainak áthelyeződése a világ más térségeire nem a jelenlegi washingtoni vezetés ideje alatt kezdődött, és a következő elnöki ciklusok idején is folytatódik majd.

Ebben a helyzetben Németországnak mindent meg kell tennie „az egyesült Európa összetartásáért”, mert az egységes Európa Németország számára „létfontosságú”. A többi között javítani kell az Európai Unió és Oroszország kapcsolatát, de fokozottan figyelembe kell venni a közép-európai országok aggodalmait és érdekeit – szögezte le Frank-Walter Steinmeier.

A védelmi kiadásoknak a NATO-tagországoktól elvárt emeléséről, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 2 százalékos szint elérésének követelményéről szólva hangsúlyozta, hogy Németországnak is többet kell költenie védelemre, de el kell kerülni, hogy a védelmi kiadások szintje legyen a biztonság egyetlen mércéje.

A diplomácia és a fegyverzetcsökkentési megállapodások háttérbe szorulását ugyanis nem lehet ellensúlyozni harci repülőgépekkel és rakétákkal. A „katonai elem” elengedhetetlen a biztonsághoz, de nem lehet az első, és az egyetlen – húzta alá.

Frank-Walter Steinmeier a nemzetközi viszonyok alakításának szerinte leginkább megfelelő módjáról szólva kijelentette: „nem lehet politikai programunk a világ nyugatosítása”, de nem szabad felhagyni az arra irányuló erőfeszítésekkel, hogy a világ az ENSZ Alapokmányában lefektetett elveknek megfelelően az emberi méltóság tiszteletére és „az erősebb joga” helyett a jog uralmára épüljék fel.