Orbán Viktor: A konzervatív politika előfeltétele a gazdasági sikeresség

 

Óriási hazai és nemzetközi ellenszélben azért van még hatalmon a konzervatív magyar kormány, mert jók a gazdasági eredmények – erről beszélt Orbán Viktor Rómában egy konferencián. A miniszterelnök azt mondta, Európa akkor lehet újra versenyképes, ha munkaalapú gazdaságot épít.

(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Cikkünk frissült.

Guiseppe Conte olasz kormányfő fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt hétfő délután Rómában. Orbán Viktor Brüsszelből utazott az olasz fővárosba, hogy az Európa előtt álló kihívásokról egyeztessen Olaszország vezető jobboldali politikusaival.

A miniszterelnököt Silvio Berlusconi, Olaszország korábbi kormányfője is fogadta, és Giorgia Melonival, az Olasz Testvérek párt vezetőjével is tárgyalt.

A találkozó után Giorgia Meloni úgy fogalmazott: Magyarország az önállóságát védi a nemzetállamok szabadságát egyre gyakrabban sértő unióban, ezért a magyar kormány határvédelmét, valamint család- és adópolitikáját Olaszországnak is tanulmányoznia kellene.

Magyarországon a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül

A gazdasági sikerességet nevezte a konzervatív politika előfeltételének Orbán Viktor miniszterelnök kedden Rómában, az Edmund Burke Alapítvány Nemzeti konzervativizmus című konferenciáján rendezett pódiumbeszélgetésen.

A kormányfő azt mondta, a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív, illetve kereszténydemokrata vezetők túléljenek. Ha ugyanis ez nem sikerül, ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel megölik – fogalmazott.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta 3 százalékra mérséklődött, és az államadósság is csökken.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy Magyarország stabil ország, az egyetlen olyan európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás.

Arra is kitért: a magyar konzervatív vezetés abban különbözik sok más európai társától, hogy egyrészt a magyarországi kormánypártokon nincs olyan nyomás, hogy alkossanak koalíciót más pártokkal, ugyanis többségük van a parlamentben.

Másrészt a médiavilág nem olyan, mint Nyugat-Európában, ahol a média 90 százaléka a progresszív liberálisoké és csak 10 százaléka a konzervatívoké. Magyarországon nagyobb az egyensúly – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki azt mondhatja, amit gondol.

2010-ben egymillió új munkahely létrehozását vállalták tíz év alatt

A populizmus vádjára Orbán Viktor úgy reagált: amikor fiatal volt, a populizmus azt jelentette, hogy egy politikus ígér valamit, de nem tudja megvalósítani. De ha egy politikus megígér valamit, és azt végre is hajtja, az nem populizmus, hanem demokrácia – közölte, példaként említve, hogy kormánya 2010-ben egymillió új munkahely létrehozását vállalta 10 év alatt, és most, 9 év után 860 ezer új munkahelynél tartanak.

A liberalizmust bírálva kifejtette: a liberális kormányok kétszer is kudarcot vallottak egy évtizeden belül. Először 2008-ban, amikor nem tudták kezelni a gazdasági válságot, majd 2015-ben, a migrációs válságkor, amikor kudarcot vallottak az állampolgáraik és az országhatáraik megvédésében.

A liberális demokráciának ebben az értelemben vége, mivel a liberális kormányok elvi alapja ez, a liberális demokrácia volt – mondta, hangsúlyozva, hogy valami új kell, liberalizmus helyett kereszténydemokrácia.

Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs

A migrációs krízissel kapcsolatban jelezte, hogy Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs, ezzel teljesen különbözik a nyugat-európai országoktól, ahol a muszlim közösség aránya nő, a keresztény közösség pedig csökken. A liberálisok szerint ez helyes, ők ugyanis nem szeretik a keresztény társadalmat – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez az ő dolguk, de azt kérte, ne akarjanak ráerőltetni Közép-Európára egy ilyen folyamatot.

Azt is jelezte ugyanakkor: a migrációs válság lehetőséget teremtett arra, hogy az identitásról beszéljenek, arról, kik vagyunk. A miniszterelnök azt is hangoztatta, hogy Európában új kihívásokra és energiával teli új mozgalmakra van szükség, különben a kontinens nem lesz versenyképes.

A kormányfő az Európai Unióról szólva kifejtette, hogy ma két eltérő megközelítés létezik Európa felépítésének kérdésében: az egyik alulról szeretné építeni a kontinenst, ami a nemzetek egyfajta együttműködését jelenti; a másik koncepció szerint viszont felülről kell építeni Európát, ami egy föderalista, birodalomorientált megközelítés, amelyben nem szerepelnek szuverén államok. A versengés folyamatos e két hozzáállás között, és ez az oka a nyitott vitáknak az európai vezetők között – fűzte hozzá.

Lépésről lépésre veszítheti el az indentitását az EPP

A Fidesz európai pártcsaládjáról, az Európai Néppártról (EPP) Orbán Viktor azt mondta: az EPP bármilyen módon szeretne részt venni az EU hatalmi struktúrájában. És ha ennek az az ára, hogy feladjon bizonyos értékeket, és hogy kompromisszumot kössön a baloldallal, akkor megteszi, lépésről lépésre elveszítve az identitását.

Ha a pártcsalád nem nyit egy új fejezetet – folytatta –, akkor mindig csak a baloldali, liberális irányba fog mozogni, mert többek közt a média és az egyetemek részéről érkező nyomás arra készteti, hogy feladja eredeti ideológiája egyre több elemét. Hozzátette, ő mindenesetre megpróbál egy ellenforradalmat.

Közép-Európát illetően azt hangsúlyozta, hogy ma ez Európa legsikeresebb régiója, és amikor Magyarország sikeréről beszél, akkor meg kell említenie a környező országok sikerességét is, így kiemelte például a szlovákokat, a cseheket, a lengyeleket, a horvátokat és a szerbeket, és azt is mondta, hogy mindenhol a régióban – pártcsaládhoz tartozástól függetlenül – politikájuk alapelvét tekintve nemzeti konzervatívok a kormányok.

Orbán Viktor később találkozott Matteo Salvini korábbi belügyminiszterrel, a Liga első emberével is.