Görögországnak elege lett az illegális migrációból

 

Elegük lett a görögöknek a bevándorlókból, nemrég több ezres tömeg követelte az égei-tengeri szigeteken található menekülttáborok bezárását. Görögországba a 2015-ös migrációs válság óta érkeznek nagy számban bevándorlók.

A kép illusztráció (Fotó:MTI/EPA/ANA-MPA/Kósztasz Cironisz)

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1 Világ című műsorában elmondta, 2016 tavaszáig érkezett a legtöbb migráns Görögországba. Hozzátette, ebben az évben kötötték meg az EU-Törökország paktumot. Janik Szabolcs szerint az egyezmény életbe lépését követően markáns csökkenés volt megfigyelhető mind a szárazföldi, mind a tengeri érkezésekben, viszont 2018-tól, de különösen 2019-től ismét megemelkedett az illegális migránsok száma Görögországban.

Egyre rosszabb a helyzet

A 2016-os megállapodás értelmében az Európai Unió hatmilliárd eurót fizet Törökországnak azért, hogy a Szíriából odaérkező menekülteket feltartóztassa. A migrációs helyzet azonban az elmúlt években jelentősen megváltozott. Míg 2015-ben Törökországon át főleg a Közel-Keletről érkeztek a migránsok, most elsősorban Afganisztánból jönnek.

A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese kiemelte, jelenleg a legtöbb migráns tengeri úton próbál Törökországból a görög szigeten keresztül Nyugat-Európa fele haladni. Hozzátette, ennek komoly következményei vannak,

van már olyan görög város, ahol a bevándorlók többségben vannak

a helyi lakossággal szemben.


A szigeteken lévő táborok túlzsúfoltak, többször annyi ember lakik ezekben, mint amennyire tervezték őket. Borzalmasak a körülmények, rossz a közbiztonság. A helyzet elfajulásáért a tavaly leváltott baloldali görög kormány bevándorláspolitikája is felelős volt, a szabad ki- és bejárást biztosító táborokból sokan megszöktek, hogy tovább utazzanak Görögország, illetve az unió más régióiba.

Felgyorsítják a menedékjogi eljárást

A görög lakosság tiltakozásának hatására Athén nemrég bekeményített: a jobboldali kormány által kidolgozott új menekültügyi törvény értelmében a menedékjogi eljárást felgyorsítják, és azt,

akinek a menedékkérelmét elutasítják, kitoloncolják.

A szabad táborokat pedig zárt központokká akarják átalakítani, hogy hatékonyabban ellenőrizhessék a migránsok mozgását.

Európának szüksége van Törökország segítségére

A helyzet rendezéséhez azonban az érkezések számát is csökkenteni kellene. Ehhez pedig az uniónak Törökország segítségére van szüksége.

Janik Szabolcs szerint az Európai Unió továbbra is rá van szorulva Törökország segítségére. „Éppen ezért Európának elemi érdeke, hogy a 2016-ban kötött megállapodást életben tartsa és tartassa” – mondta a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.

Az Európai Unióba az elmúlt években egyre nagyobb számban érkeztek bevándorlók Afrikából is, Líbián és a Földközi-tengeren át. A polgárháborús helyzet súlyosbodása miatt Líbia egyre kevésbé képes visszatartani a migránsokat.

Janik Szabolcs elmondta: „bizonyos afrikai országokban

sokkal szabadabb tevékenykedhetnek az embercsempészek,

illetve a káosz elől menekülők is sokkal könnyebben döntenek úgy, hogy nekivágnak az egyébként a világon egyik leghalálosabb migráns útvonalnak a Földközi-tenger medencéjében”.

Törökország nemrég katonákat küldött az országba a tripoli kormány támogatására, így Ankara az unió felé irányuló másik fontos migrációs útvonal fölött is ellenőrzést szerezhet. A legtöbb elemző szerint a magyar miniszterelnök helyzetfelismerése volt a helytálló, vagyis az Európai Uniónak  nem ellenséges, hanem sokkal inkább

szövetségi viszonyt kellene kialakítani Ankarával,

a saját és az uniós polgárok biztonsága érdekében.

A címlapfotó illusztráció.