Az összes felsőházi Brexit-módosítást leszavazták az alsóházi képviselők

 

A várakozásoknak megfelelően leszavazta szerdán a londoni alsóház az összes olyan módosítást, amelyet a parlament felső kamarája, a Lordok Háza fűzött a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénytervezetéhez. Kikerült a tervezetből az a módosítás is, amely automatikus tartózkodási jogot biztosított volna az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgároknak.

Az egyezmény végleges ratifikációját célzó tervezetet a felsőház tagjai kétnapi vita után hagyták jóvá és kedd este küldték vissza az alsóháznak, amely nem egészen két hete kényelmes többséggel, 330:231 arányban már elfogadta az indítványt.

Mivel a Lordok Háza több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival, az alsóház szerdán ismét napirendre vette a tervezetet, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat.

A tervezet visszakerült a Lordok Háza elé

A tervezet így – a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében – visszakerült a Lordok Háza elé.

A nem választott főrendi tagokból álló kamara előtt – ahol az alsóházzal ellentétben a kormányzó brit Konzervatív Pártnak nincs többsége – több lehetőség áll: kitarthat az általa kezdeményezett módosítások mellett, és akkor a Brexit-törvénytervezet még néhányszor megjárja a két ház közötti utat, vagy elengedi az alsóházban leszavazott módosításokat, vagy a két ház valamilyen kompromisszumos megoldásra jut.

Az viszont valószínűtlen, hogy a felsőház a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken túl is késleltetné az EU-val kötött kilépési megállapodás ratifikálását.

A felsőház által a Brexit-törvényjavaslathoz fűzött egyik legnagyobb horderejű módosítás azt mondja ki, hogy az Egyesült Királyságban élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak automatikusan biztosítani kell a további tartózkodási jogot, és erről a brit kormánynak nemcsak digitális formában, hanem fizikailag is létező dokumentumban kell tájékoztatnia őket.

A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján az Egyesült Királyságban törvényesen és életvitelszerűen tartózkodó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradhatnak az országban és megtarthatják összes megszerzett jogosultságukat, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

Kedvezően bírálták el a letelepedési kérvényeket

A belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint a több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár közül eddig 2,7 millióan folyamodtak letelepedett státuszért, és közülük 2,5 milliónak a kérvényét a brit hatóságok már el is bírálták, gyakorlatilag mindegyiket kedvezően.

Mindössze hat kérelmező folyamodványát utasították el, mindegyikükét súlyos, nem egyszer visszaesőként elkövetett korábbi bűncselekményeik miatt. Stephen Barclay, a brit kormány Brexit-ügyi minisztere a módosításokról tartott szerdai alsóházi vitában kijelentette, hogy a kormány nem tudja elfogadni a Lordok Házában elfogadott módosítást, mert az lenullázná a külföldi EU-állampolgárok tartózkodási engedélyeinek elbírálására kidolgozott, jó ideje már működő jelenlegi rendszert.

Kiszavazta szerdán a Brexit-törvénytervezetből az alsóház azt a felsőházi módosítást is, amely kötelező erővel a skót, a walesi és az észak-írországi parlament jóváhagyásához kötötte volna a Brexit-megállapodás ratifikálását.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Királyság e három országrészének parlamentjei egyaránt elvetették a kilépési egyezményt, ám ennek nincs kötelező törvényi ereje, így a brit kormány számára nem teszi jogilag lehetetlenné a Brexit-megállapodás ratifikálását.