Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság nehézségeire, sem a kontinens elöregedésének megállítására nem megfelelő válasz a bevándorlás. A XXI. Század Intézet legfrissebb elemzése rámutat, hogy hosszú távon sokkal kifizetődőbb az őshonos lakosság családtámogatási juttatásainak bővítése, amellyel szintén megállítható lenne a kontinens elöregedése.
(Fotó: MTI/AP/Kemal Softic)
Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság nehézségeire, sem a kontinens elöregedésének megállítására
továbbá az sem igaz, hogy a folyamat megállítható – áll a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében.
Amíg a meghatározó tagállamok kormányainak bármelyike is bevándorláspárti marad, nem lehet gyökeres változásra számítani, vagyis nem lesz közös európai megoldás, és a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások szerepe 2020-ban is kiemelt marad.
A migrációpártiak azzal érvelnek, hogy a folyamat megállítja a kontinens elöregedését, a friss munkaerő pedig jót tesz az európai gazdaságnak, sokszínűvé teszi a társadalmakat, illetve a bevándorlás eleve a globalizáció velejárója. A XXI. Század Intézet szerint azonban hosszú távon sokkal kifizetődőbb az őshonos lakosság családtámogatási juttatásainak bővítése, amellyel szintén megállítható lenne a kontinens elöregedése.
A nemzetállami megoldások 2020-ban is hangsúlyosak
Egy egységes európai megoldással nullára lehetne csökkenteni az ide érkező bevándorlók számát, ez azonban csak akkor lehetséges, ha erre minden meghatározó tagállam hajlandó – vélekedett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Az elemző megemlítette Olaszországot, ahol volt egy baloldali fordulat, ott most fogják a Salvini-féle szigorú migrációs intézkedéseket megszüntetni. „2020-ban is a nemzetállami megoldások a hangsúlyosak, hiszen, ha egy ország meg akarja védeni magát a bevándorlással szemben, nem várhat arra, hogy lesz egy közös uniós megoldás” – fogalmazott.
Az elemzés felhívja a figyelmet Ausztráliára és Japánra, ahol szigorú bevándorláspolitikát követnek. „Vagyis van arra példa, hogy tudatos kommunikációval és szigorú szabályokkal fejlett országként is meg lehet állítani azt, hogy tömegek érkezzenek oda” – mondta Deák Dániel.
A bevándorlók miatt növekszik a bűncselekmények száma Svédországban
Svédországban a napokban a kormányfő kénytelen volt elismerni, hogy a bevándorlók miatt növekszik a bűncselekmények száma, sőt, azt is sikerült elérni, hogy az Európai Parlament egy erről szóló vitát vegyen napirendre – hangzott el a műsorban.
Stefan Löfven álláspontjának megváltozásához az is hozzájárult, hogy a svédországi bűnbandák miatt
csaknem hetven év után először.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet munkatársa hozzátette: nemcsak a miniszterelnök, hanem a svéd király, XVI. Károly Gusztáv is felszólalt, és a királyi család nevében azt mondta, lassan tarthatatlan a helyzet Svédországban.
A közhangulat is megváltozott
A közhangulat is kezd megváltozni Svédországban, a lakosok félnek a robbantásos merényletek miatt, a nyílt utcán lőnek egymásra a bandatagok, és a lövöldözésben ártatlan emberek is vesztették már életüket, vagy sérültek meg súlyosan – hangsúlyozta a szakértő.
„A hatóság jelenleg 76 különböző, egymással hadban álló maffiaszervezetet számol Svédországban. Ezek a bandák nagyrészt embercsempészettel, fegyverkereskedelemmel és drogcsempészettel foglalkoznak, emiatt is vezették be a dánok a határellenőrzést Svédország felé” – mondta Georg Spöttle.
A 2018-as svéd bűnügyi statisztika szerint 1,55 millió bűncselekményt követtek el Svédországban, amelyek közül kimagasló az utcai lövöldözések száma, ezekben 45 ember vesztette életét – húzta alá.
Újonnan érkezett menedékkérők a malmői Hyllie pályaudvar előtt (Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)
Hiányzik az integrációs akarat
A szakértő szerint ezt a helyzetet részben az integrációs akarat hiánya okozza. Német statisztikákra hivatkozva Georg Spöttle elmondta: az adatok azt mutatják, hogy nagyon kevés az a bevándorló a németországi Hamburgban, aki ténylegesen munkába állt, vagy van benne integrációs akarat.
A Hamburg által kiadott adatok szerint Németország második legnagyobb városa 2015 és 2019 között
fektetett be a migránsokba, amelyeket nagyrészt szociális segélyekre és családegyesítésekre fordítottak – közölte.
„A hamburgi adófizetők joggal érzik úgy, hogy ezeket a pénzeket kiszórták, mert ennek hosszú távon nem lesz értelme” – fogalmazott Georg Spöttle.
A nyugdíjrendszerre is káros hatással lehet a bevándorlás
A balliberális véleményformálók által korábban hangoztatott érvek megdőltek, ma már senki sem gondolja azt, hogy a 2015 óta tapasztalt hatalmas bevándorló tömeg gazdaságilag megérte Európának – vélekedett Deák Dániel.
„A bevándorlás káros hatással lehet a nyugdíjrendszerre is, hiszen a migránsok is elöregednek, és nekik is kell nyugellátást biztosítani, miközben nem fizettek be a nyugdíjkasszába” – mondta.
A bűnözés kapcsán is megdőlnek a korábban felfestett balliberális mítoszok, hiszen a terrorcselekmények elkövetőinek szinte a teljes egésze bevándorló vagy bevándorló hátterű személy – fűzte hozzá Deák Dániel.
