Új irányokba terjeszkednek a mexikói bűnbandák

 

A hírhedt mexikói drogbáró, Joaquín Guzmán, gúnynevén a Köpcös letartóztatása után sem szűnnek a bandaháborúk Mexikóban. A drogkartellek elleni katonai fellépés nem vezetett sikerre, a klánok kiterjesztették működésüket új területekre. Donald Trump amerikai elnök katonai akciókkal fenyegetett, és az amerikai elnökválasztási kampányban is várhatóan fajsúlyos téma lesz a kábítószer-kereskedelem felszámolása.

Őrizetbe veszik Joaquín Guzmánt, közismertebb nevén a Köpcöst. (Fotó: MTI/EPA/Mario Guzmán)

Három hónapja csatatérré változott a Sinaloa állam fővárosa, Culiacán. A mexikói Nemzeti Gárda osztagai fegyveres ellenállásba ütköztek, miután őrizetbe vették Joaquín Guzmán, a Sinaloa-kartell egykori vezetőjének fiát.

A kartell különböző frakciói félretéve a közöttük lévő ellentéteket elözönlötték a várost, hogy megvédjék Guzmán Lópezt és társait. A mexikói nagyváros utcái háborús zónára emlékeztettek. Lángba borult katonai járművek, álarcos fegyveresek, holtestek az utcán. A vérontás elkerülésére Andrés Manuel López Obrador elnök elrendelte, hogy engedjék szabadon Guzmán Lópezt.

Ez az eset jól illusztrálta a mexikói hatóságok és a drogbandák közötti erőviszonyokat, amelyek Joaquín Guzmán, a Sinaloa-kartell egykori mindenható vezetőjének letartóztatása után mit sem változtak.

A Köpcös gúnynéven ismert Guzmánt 2017-ben fogták el és adták ki az Egyesült Államoknak, ahol

tavaly életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

A Los Angeles Times idézi San Diegó-i Egyetem professzorát, aki szerint illúzió azt gondolni, hogy Mexikó egykori első számú drogbárójának letartóztatása után lényegesen javulhat a biztonsági helyzet Mexikóban.

„A Sinaloa-kartell nem egy vertikálisan felépített, hanem mindig is rugalmas szervezet volt” – idézték Everard Meade professzort, aki szerint a tagok magukra nem kartellként, hanem családok szövetségeként tekintenek.

Tombol az erőszak

A hivatalos adatok szerint több mint hatvanezren tűntek el és negyedmillióan életüket vesztették Mexikóban 2006 óta, amikor az akkori konzervatív miniszterelnök Felipe Calderón harcot indított a kartellek ellen amerikai tanácsadók biztatására.

Az azóta is vitatott stratégia lényege az volt, hogy a bűnszervezetek vezetőinek levadászásával meggyengítik a bűnszervezeteket. Ehhez az Egyesült Államokban kiképzett kommandósok segítettek. Az elmúlt évtizedben szinte mindegyik kartell vezetőjét rács mögé juttatták, néhányat átadtak az amerikaiaknak, de a bűnszervezetek újabb formában és vezetőkkel tovább működtek.

Felipe Calderón volt mexikói elnök a 45. Világgazdasági Fórum egyik ülésén a svájci Davosban 2015. január 22-én. (MTI/EPA/Jean-Christophe Bott)

A szervezett bűnözői csoportok között hatalmi harcok kezdődtek, aminek következtében a kartellek felaprózódtak, a működésük szinte áttekinthetetlenné vált.

Eközben a módszereik rendkívül brutálissá váltak.  Mindennapossá váltak a bandák közötti leszámolások, az emberrablások, a nyilvános kivégzések. A cél egyértelműen a megfélemlítés volt. De rengetek ártatlan ember is életét vesztette.

A konzervatív elnök vezetése idején az ország történetének legvéresebb időszaka kezdődött. Évente húszezren haltak meg kábítószerrel kapcsolatos erőszakos bűncselekményekben, tízezreket raboltak el. A bandaháborúk 2012 és 2018 között regnáló Pena Nieto elnök idején is folytatódtak.

Az új baloldali államfőt számos bírálat érte, amiért októberben

lényegében meghátrált a bűnözők előtt.

López Obrador politikájának középpontjába a korrupció és a szegénység fokozatos felszámolása elleni harcot állította, hogy ezzel is csökkentse bűnszervezetek tömegbázisát. Ezzel az üzenettel látogatott a Köpcös szülővárosába a drogbáró elítélése után pár nappal.

Új irányokba terjeszkednek

Az 1980-as évek végén jött létre a Sinaloa-kartell, amely rövid időn belül a nemzetközi kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és a szervezett bűnözés megkerülhetetlen szereplője lett. A kartell a mexikói piac felét uralja, de félszáz országba „exportál”, köztük Argentínába, a Fülöp-szigetekre és Oroszországba. A mexikói hatóságok becslése szerint havonta két tonna kokaint és tízezer tonna marihuánát mozgatnak meg. Kokain mellett heroint, metamfetamint és szintetikus drogokat is szállítanak.

A Köpcös letartóztatósa után a szervezet működését fiai vették át.

Elemzők szerint megfigyelhető, hogy a hierarchikus szervezetek mellett kisebb csoportok jelentek meg, amelyek a kábítószer-kereskedelem mellett szerencsejátékkal, lánykereskedelemmel, emberrablással, zsarolással foglalkoznak. A maffiamódszerekhez illeszkedik politikusok támogatása vagy éppen azok likvidálása. Az újságírók is célkeresztbe kerültek.

A mexikói drogbandák számára az olajvezetékek megcsapolása is egyre jövedelmező üzletté vált. Tavaly év végén az országban súlyos üzemanyaghiány alakult ki az üzletszerűen elkövetett lopások miatt. Andres Manuel Lopez Obrador elnök rendelete szerint nagyobb védelmet kapnak az olajlétesítmények, és vezetékek helyett tartálykocsikkal szállítják majd az olajat.

Trump kemény fellépést ígér

Az amerikaiak évente mintegy 110 milliárd dollárt költenek kábítószerre, és a Bloomberg becslései szerint a Sinaloa-kartell mintegy 11 milliárd dollárnyi kábítószert exportál az országba éves szinten.  A szervezetnek nagy szerepe van az Egyesült Államokban a 2000-es évek óta tomboló ópiátválsághoz.

Az amerikai Kábítószerellenes Ügynökség (DEA) szerint nehéz megállapítani, hogy a fentanilt Mexikóban állítják elő, ugyanis sokszor a Kínából érkező szállítmányokat csempészik be az Egyesült Államokba. Egy éve az egyik legnagyobb ilyen drogszállítmányt Arizona államban kapcsolták le. A kábítószer a Sinaloa-kartell által felügyelt területről érkezett az országba.

„Ha Mexikó nem boldogul a drogbandáival, akkor majd az Egyesült Államok kezébe veszi az ügyet”

– mondta Donald Trump miután egy amerikai–mexikói kettős állampolgárságú családot lemészároltak az országban.

Az amerikai elnök drónok vagy a légierőt bevetését tervezi a kartellek által működtetett területeken, vagy amerikai speciális egységekkel segítené a mexikói erőket.

Felmerült, hogy drogkartelleket terroristaszervezetnek nyilvánítsák, ezzel legitimálva az esetleges likvidálásokat. Ugyanakkor ez azzal is járna, hogy a mexikói migránsok a terrorizmusra hivatkozva menedékjogot kérjenek az országban, ezért kétséges az elképzelés megvalósulása.

Donald Trump 2018-as elnöki kampányában is nagy hangsúlyt kapott a kábítószer-kereskedők elleni harc. Szakértők szerint a novemberi választáson is ez lesz az egyik fő kérdés a bevándorlás mellett. A mexikói határfal hatékonyságáról is megoszlanak a vélemények, és az Egyesült Államokba irányuló drog mennyisége nem csökkent.