Közép-Európa biztonsága szempontjából Törökország a kiindulópont

 

Mivel nincsenek megfelelő erőforrásai a területére érkezők ellátására, Athén továbbra is közös európai megoldást szorgalmaz a migráció kezelésére. Magyarország és Közép-Európa biztonsága szempontjából a kiindulópont Törökország, hiszen kulcsfontosságú, hogy onnan hány ember jut át Görögországba.

(Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Kósztasz Cironisz)

Jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a magyar–szerb határon, ezért a kormány úgy döntött, megnöveli az ott szolgáló katonák és rendőrök számát – közölte Orbán Viktor miniszterelnök évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A kormányfő hangsúlyozta: a megerősített határvédelem mellett, ha szükséges,

a visegrádi országok azonnal segítenek,

Magyarország pedig haladéktalanul segítséget nyújt Észak-Macedóniának egy rendőri kontingenssel.

Főként afgán és észak-afrikai származásúak érkeznek Európába

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése szerint a nyugat-balkáni útvonalon megjelenő emberek döntő többsége már nem Szíriából és Irakból érkezik, hanem sokkal inkább afgán és észak-afrikai származású.

Emellett a líbiai válság és a mögötte húzódó érdekek, valamint a kelet-mediterrán térség instabilitása tovább növelheti az elvándorlást. Mivel nincsenek megfelelő erőforrásai a területére érkezők ellátására, Athén továbbra is közös európai megoldást szorgalmaz.

Közép-Európa biztonsága szempontjából Törökország a kiindulópont

„Magyarország és Közép-Európa biztonsága szempontjából a kiindulópont Törökország, hiszen

kulcsfontosságú, hogy onnan hány ember jut át Görögországba,

majd indul el észak felé” – mondta Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet kutatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Már az új jobboldali görög kormány is bevándorlási válságról, nem pedig menekültválságról beszél, mint a korábbi, radikális baloldali kormány – fűzte hozzá.

A török parti őrség hajója elfogott illegális bevándorlókkal érkezik a nyugat-törökországi Dikili kikötőjébe (Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

A görög szigeteknél kell megerősíteni a határvédelmet

Görögország nehezebb helyzetben van, mint Magyarország, mivel Görögországnak sok szigete, nagy kiterjedésű tengeri határa van. Működnek jól bejáratott embercsempész-útvonalak, a Törökország felől érkezők elsősorban a közelben fekvő görög szigeteket veszik célba – hívta fel a figyelmet Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Nézőpont Intézet elemzője.

A szakértő szerint ott kellene megerősíteni a határvédelmet, a parti őrséget, de valamiért Görögország ezt évek óta nem teszi meg. „Az elmúlt hat évben már rá kellett volna jönni arra, hogy nem létezik közös megoldás, másfél-kétszeresére nőtt a migráció az elmúlt két évben ezen az útvonalon” – mondta Georg Spöttle.

Azok, akik elérik Európát, azt fogják hazafelé kommunikálni, hogy kövessék a példájukat, mert senkit nem küldenek haza” – tette hozzá.

Törökország a terrorizmus elleni fellépésben keményebb

Georg Spöttle arról is beszélt, hogy bár voltak elszórtan terrortámadások Törökországban is, ezek

nem voltak olyan mértékűek, mint a németországi vagy a franciaországi támadások.

Törökország keményebben fel tud lépni a radikális személyekkel szemben, akiknek a bebörtönzése hosszabb időre biztosított, és ott kevesebb joga van egy terrorgyanús személynek, mint Németországban” – közölte.

Törökország a rendőrségre, titkosszolgálatra, a mindenre kiterjedő ügynökhálózatra és a külföldi partnerszervezetekkel való együttműködésre épít a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán – fűzte hozzá.

Törökország jól tudja magát védeni, Törökország egy erős és fontos szövetséges, ő uralja a Közel-Kelet és Európa kapuját” – vélekedett Georg Spöttle.

Görögország nincs abban a helyzetben, hogy migránsok tízezreit visszatoloncolja

A Migrációkutató Intézet tanulmánya az érkezők közül kiemeli az afgán közösséget, mert az elmúlt években nagy számban képviselteti magát a migrációs hullámban – hangzott el a Kossuth Rádió műsorában.

Vargha Márk elmondta: a görög kormány a korábbi kampányában megígérte, hogy kezeli a görög szigeteken kialakult állapotokat, korábban a menedékkérelmi eljárások lassan haladtak, míg az érkezés folyamatos volt, így túlzsúfoltság alakult ki a menekülttáborokban.

A szigetek lakói szenvednek ettől a helyzettől, ezt szeretné orvosolni a görög kormány, az eljárásokat most már a félszigeten folytatják le, a hatóságok azokat is átszállítják, akikről nem bizonyított, hogy menekültek, ez új jelenség.” Ezenkívül a visszaküldések folyamatát is gyorsítani akarják – közölte.

Georg Spöttle szerint azonban Görögország gazdaságilag nincs abban a helyzetben, hogy emberek tízezreit toloncolja vissza,

erre még Németország sem képes.

A Görögországba érkező, már regisztrált migránsok közül is sokan elindulnak a balkáni útvonalon, ezeket az embereket nem lehet újra kézre keríteni” – vélekedett.

Hátrányt jelent, hogy papírok nélkül érkeznek, nincs róluk biometrikus adat, ujjlenyomat. Nem tudjuk nyomon követni, kik érkeznek be Európába, és pontosan hová tartanak – fűzte hozzá a szakértő.

A magyar–szerb határon megerősítik a szolgálatot

Georg Spöttle elmondta: több katona, rendőr és határvadász teljesít majd szolgálatot a határon, hiszen – ahogy arról Orbán Viktor is beszélt – most már naponta több mint százan akarnak illegálisan átkelni a magyar határszakaszon.

A szakértő hozzátette: az embercsempészek összességében milliárdokat keresnek azzal, ha Magyarországra bejuttatják a migránsokat.


Kossuth Rádió / Ütköző