Új lendületet kaphat a Nyugat-Balkán uniós csatlakozási folyamata

 

A bővítésért felelős magyar biztos személye lehet a garancia arra, hogy az Európai Unió nem követ el olyan óriási hibát, mint tavaly év végén, amikor megtorpedózták Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásait. Pedig szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a balkáni bővítés stratégiai biztonsági szempontból kiemelten fontos az uniónak.

Az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Legelőször 2003-ban, a Szalonikiben megrendezett csúcstalálkozón kínálták fel a nyugat-balkáni térség országainak az uniós csatlakozás jövőbeni lehetőségét. Észak-Macedónia, akkor még Macedónia néven 2004-ben, Montenegró 2008-ban, Albánia és Szerbia 2009-ben jelentkezett az EU-tagságra.

A Juncker-féle Európai Bizottság azonban

a kezdetektől elutasította a bővítést.

Egészen tavalyelőttig, amikor kénytelen volt belátni Brüsszel, hogy a nyugat-balkáni régió csatlakozása stratégiai jelentőségű. Az évek folyamán Szerbiával és Montenegróval megkezdődtek, majd megtorpantak, Albániával és Észak-Macedóniával még el sem kezdődtek a tárgyalások. Pedig ezek az államok mindent megtettek a csatlakozás érdekében.

2018 nyarán a Szkopje és Athén között létrejött megállapodás értelmében Macedónia a nevét Észak-Macedóniára változtatta, amelynek nagy jelentősége volt a térség stabilitásának szempontjából.

Ezen kívül folytatja reformjait az igazságszolgáltatás és a közhivatalok terén, továbbra is küzd a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, és ellenőrzése alatt kívánja tartani a migrációs mozgásokat. Ez utóbbi sokak nemtetszést váltott ki, ami már csak azért is érthetetlen, mert saját határaival együtt, hazánkhoz hasonlóan, Európa határait és biztonságát védi az ország.

Az EU történelmi hibát követett el

Mindenesetre az Európai Tanács októberi határozatában Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: nincs szükség arra, hogy az unió akár Albániával, akár Észak-Macedóniával megkezdje a tárgyalásokat. Szavait egyöntetű döbbenet és értetlenség fogadta. Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyenesen történelmi hibának nevezte a lépést.

„Ez mindenképpen egy EU-ellenességet fog szülni, kérdésessé válik, ha belépnének, akkor a társadalom többsége támogatná-e ezt a csatlakozást. Van egy gazdasági következménye is, ami abból áll, hogy mivel nem jutnak be megfelelő időben erre a közös piacra, a gazdasági mutatóik is rosszak lesznek a továbbiakban” – mondta Ördögh Tibor Balkán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az M1 Világ című műsorában.

A szakértő szerint a további halogatás, vagy bizonytalanság

Moszkva karjaiba taszíthatja ezeket az államokat,

Oroszország pedig igen csak érdekelt a térségben, ezt nem venné rossz néven.

„Megjelenhetnek más partnerek és kihívók az Európai Unió mellett, mint ahogyan a Balkánon mindig megjelennek más államok, így Oroszország az, aki elég aktívan próbál jelen lenni a térségben” – vélekedett Ördögh Tibor.

A szakértő szerint éppen ezért Európának egyértelművé kellene tennie, hogy a térséget történelmileg, földrajzilag és politikailag is Európa részének tekinti. A nyugat-balkáni országok szerepét és európai jelentőségét a 2015-ben kezdődött migrációs válság is kihangsúlyozta.

Az integrációval biztonságosabbá válhatna az unió

Magyarország, illetve a visegrádi országok is úgy gondolják, hogy biztonsági kihívást jelent a Bosznia-Hercegovinában feltorlódott migrációs hullám. Ha megvalósulna a nyugat-balkáni országok integrációja, az Európai Unió biztonságát is jobban lehetne garantálni – hangsúlyozta a szakértő.

Erre – hozzáértők szerint – garancia lehet a bővítésért felelős magyar biztos személye. A portfóliót Várhelyi Olivér kapta, aki új lendületet adhat a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatának.

Várhelyi Olivér parlamenti bizottsági meghallgatása (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

„Az Európai Uniónak kutya kötelessége Észak-Macedóniával és Albániával mihamarabb megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, ezek az országok teljesítettek. Ugyanakkor dolgoznunk kell azokkal a tagállamokkal, akiknek még maradtak észrevételeik, kérdéseik” – mondta az Európai Bizottság bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosa.

Várhelyi Olivér kijelentette: az Európai Bizottság a 2020-as év első hónapjában

konkrét terveket fog bemutatni a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozására vonatkozóan.

A biztos szerint a márciusi ülésen ugyanis már döntést kell hozni az Észak-Macedóniával és Albániával való tárgyalások megkezdéséről.

A magyar biztos hozzátette, nagyon fontos, hogy az Európai Unió még a májusban Zágrábba tervezett EU–Nyugat-Balkán csúcs előtt biztató üzeneteket küldjön a térség országainak, és hátráltatás helyett segítse a reformfolyamatokat.