Szlovákiában és Romániában új parlamentet választanak, Lengyelországban az elnöki székért várható kiélesedett küzdelem, valamint tartományi voksolást tartanak Hamburgban. Horvátországban az elnökválasztás második fordulóját tartják január ötödikén, és az Európai Parlament soros EU-elnöki tisztét is betölti az ország.
Több európai uniós országban is választást tartanak 2020-ban. A szakértők szerint egyik sem kulcsfontosságú, de jó fokmérője lehet annak, hogy az Európai Unió milyen állapotban van.
Lebénuló európai államok
Ha a 2019-es trendeket nézzük, illetve azt, hogy a 2020-as választásokra mit vetítenek elő a közvélemény-kutatók, akkor azt láthatjuk, érvényesül az a trend, amely szerint az európai államok többsége belpolitikailag lebénul. Ezt láthattuk Spanyolországban, ahol már évek óta nem sikerült stabil kormányt alakítani, föláll egy szocialista kormány, amely idővel megbukik – közölte Lánczi Tamás politológus az M1 Unió 28 című műsorában.
„Ráadásul a spanyol belpolitikát egy belső, etnikai szeparatista feszültség is jellemzi” – mondta, és hozzátette, azonban a szlovákoknál sem egyszerűbb a helyzet, ahol február 29-én tartanak parlamenti választásokat.
„Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol látható, hogy van egy sorosista köztársasági elnök, illetve van egy nagyon furcsa, jobb- és baloldali pártkoalíció. Könnyen lehet, hogy például Szlovákiában is olyan formáció jön létre, amely nagyon bizonytalan, amely nem igazából kormányzóképes” – mondta.
Átalakulnak a politikai törésvonalak
De nem csak Szlovákiában alakult át a politikai térkép az elmúlt években. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, Törcsi Péter szerint Nyugat-Európában is egyre jellemzőbb, hogy átalakulnak a politikai törésvonalak.
Nyugat-Európában
az elmúlt években tapasztalható, hogy a hagyományos pártstruktúrák kezdenek felbomlani,
megjelennek az alternatív erők, illetve bizonyos szavazók egyik párt helyett a másikat kezdik el támogatni, és a hagyományos jobb- és baloldali felosztás kezd felbomlani – fogalmazott Törcsi Péter.
Németországban Hamburgban február 23-án tartanak tartományi választásokat, ami azért különösen fontos, mert hagyományosan inkább baloldali tartomány. Ugyanakkor láthatóan
a migrációs nyomás, az együttélés a migránsokkal komoly feszültségeket okoz
a korábban nyitott kikötővárosban, ami Lánczi Tamás szerint a választási eredményeken is megmutatkozik majd.
Ki mondja meg, milyen lesz a migrációs politika?
Várhatóan továbbra is a szociáldemokraták lesznek a legmeghatározóbb erő, ugyanakkor az Alternatíva Németországért (AfD) megerősödése is várható, hiszen a párt határozott és világos politikát fogalmazott meg arról, hogyan kellene a migrációs kérdést kezelni – hangsúlyozta Palóc André, a Századvég vezető elemzője az Unió 28 című műsorában.
Tartományi voksolás lesz január 26-án Burgenlandban, a hazánkkal szomszédos osztrák tartományban, amelyet a szociáldemokraták a szabadságpárttal közösen irányítanak. Bécsben addigra megalakulhat Sebastian Kurz kancellár néppárti–zöld szövetségi kormánya.
Májusban Lengyelországban elnökválasztás lesz. Andrzej Duda államfő a választás esélyese, de a következő hónapok kampánya módosíthatja az előrejelzést.
Romániában nyár elején helyhatósági választás lesz és parlamenti választást is tartanak, utóbbi voksolás időpontja egyelőre kérdéses.
A címlapfotó illusztráció.
