Az ENSZ Közgyűlése meghosszabbította néhai főtitkára, Dag Hammarskjöld 1961-es rejtélyes halálának vizsgálatát.
Dag Hammarskjöld egykori svéd politikus, ENSZ-főtitkár (Fotó: MTI FOTÓ/SVO)
A svéd diplomata 1961. szeptember 18-án 15 másik személlyel együtt életét vesztette, amikor repülőgépük lezuhant az akkori Észak-Rhodesia térségében.
Az ENSZ-közgyűlés egyhangúlag fogadta el a Svédország által kezdeményezett és több mint száz ország által támogatott határozatot a vizsgálat meghosszabbításáról. Svédország azt javasolta, hogy Mohamed Chande Othman tanzániai ügyvédet, aki a korábbi vizsgálatot is vezette éveken át, bízzák meg a feladat folytatásával.
Othman októberben kiadott utolsó jelentésében azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy információkat tart vissza Hammarskjöld haláláról.
Hammarskjöld a világszervezet második főtitkára volt, és Kongó egyesítésén dolgozott, amikor az ENSZ csapatok és Moise Csombe kongói politikus szakadár katangai erői közötti fegyverszüneti tárgyalásra tartva repülőgépe lezuhant a mai Zambiában lévő Ndola város közelében.
„Két korábbi vizsgálat szerint a szerencsétlenséget a pilóta hibája okozta, de a 2014 óta folyó új vizsgálat arra összpontosít, hogy összeesküvés áldozata lehetett az ENSZ-főtitkár. Othman utolsó jelentése is ezt feltételezi. Dél-Afrika, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szinte minden bizonnyal fontos, nyilvánosságra nem hozott információkat tart vissza” – írta.
A pénteken elfogadott ENSZ-határozat felszólítja a tagállamokat különösen azokat, amelyekre a jelentés utal, hogy adják közre a birtokukban lévő fontos feljegyzéseket.
Othman feltételezi, hogy ENSZ-tagállamok elfoghattak a légi szerencsétlenséggel kapcsolatos kommunikációt, és azt, hogy a katangai szakadároknak lehettek légvédelmi fegyverei, amelyekkel az ENSZ-főtitkár repülőgépére támadhattak. A jelentésben ír külföldi erőkről, köztük pilótákról és hírszerzőkről, aki a légi szerencsétlenség idején a térségben tartózkodhattak.
