Parlamenti küszöb alatt a szlovákiai magyarok pártjai

 

Három hónappal a szlovákiai választások előtt továbbra is a parlamenti küszöb alatt van a magyarokat képviselő két politikai tömörülés, a kormánykoalíciós Most-Híd és a parlamenten kívüli, közelmúltban alakult Magyar Közösségi Összefogás.

Amennyiben december elején tartották volna a választásokat a Most-Híd 3,7 százalékot, a Magyar Közösségi Összefogás pedig 3,6 százalékot kapott volna – derült ki az Actly ügynökség felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a TASR hírügynökség Pozsonyban.

Az országos felmérés a szlovák közszolgálati rádió és televízió (RTVS) megrendelésére készült november 29-e és december 11-e között 1500 fős reprezentatív országos mintán.

Szlovákiában 2020. február 29-én tartják a következő parlamenti választásokat, amelyeken 25 párt, koalíció és mozgalom indul, a bejutási küszöb öt százalék.

A felmérés eredménye szerint a választásokat december elején a jelenleg koalícióban kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer–SD) nyerte volna a szavazatok 22,1 százalékával. A második helyen az ellenzéki Mi Szlovákiánk-Néppárt (LSNS) végzett volna 12,1 százalékkal, míg a harmadikon a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia (PS) – Együtt (Spolu) koalíció 10,5 százalékkal.

A negyedik helyen a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) áll 9,1 százalékkal, az ötödiken a Család vagyunk (Sme rodina) következik a szavazatok 7,6 százalékával, míg a hatodikon a szintén ellenzéki Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) 7,4 százalékkal. Az Andrej Kiska volt államfő által a közelmúltban alapított Emberekért (Za ludí) ugyancsak 7,4 százalékot kapna. Nyolcadikként a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jutna be a parlamentbe 6,5 százalékos támogatottsággal.

A Hídhoz hasonlóan a parlamenti küszöb alatt maradna az ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) is 4,5 százalékkal.

A választásokkal kapcsolatos hír az is, hogy a szlovák Alkotmánybíróság felfüggesztette azt a parlamenti döntést, amely megtiltotta közvélemény-kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozatalát a választásokat megelőző 50 napban. A bíróság ezzel eleget tett Zuzana Caputová államfő javaslatának – aki a moratórium meghosszabbításáról szóló törvényt megtámadta –, a továbbiakban pedig azt is megvizsgálják, hogy a jogi norma összhangban van-e az alkotmánnyal.

A választási kampányról szóló törvény eredetileg a szavazás előtti 14 napban határozta meg a közvélemény-kutatások moratóriumának időtartamát. A parlament azonban ezt a tilalmat nemrég 50 naposra hosszabbította meg. Az államfő rámutatott: ha az Alkotmánybíróság nem függeszti fel a törvény hatályosságát, fennáll a veszélye a választási kampány, illetve a választási eredmények befolyásolásának.